Ebben a betegségben háromszor annyi nő szenved, mint férfi

Az időjárás változással, a gyakori frontokkal, a szeles idővel megnő a migrénes panaszok száma, amely a nőknél háromszor gyakoribb, mint a férfiaknál.

A migrén heves fejfájás, amely rohamokban támad, vissza-visszatérő, lüktető, nagyfokú fájdalom a fej egyik oldalán. A tünetek között lehet hányinger, rosszullét, fény-, hang és, vagy szagi érzékenység, de akár komoly látászavarok is jelentkezhetnek. Előfordul, hogy a migrénes fejfájás napokig is eltart, s a gyógyszerek sem segítenek. Sokaknál átlagban havonta egyszer jelentkezik a migrén, de van olyan időszak is, amikor hetente, s az általános fáradság, a menstruációs ciklus, az életkor is befolyásolja.
Kossuth Rádió, Napközben

A migrén genetikai okokból már gyermekkorban elkezdődhet, nem ritkán öt-hat éves gyerekeket visznek a szülők ilyen panaszokkal az orvoshoz. Ebben az életkorban még mindkét nemnél hasonló arányban fordul elő, a pubertás időszakában azonban a hormonváltozással már a lányoknál gyakoribb, és felnőtt korban is inkább a nők szenvednek tőle.

A fejfájástípusok húsz százaléka migrén, és ez a tendencia növekszik. Az életviteli zavaroknak, a túlhajszoltságnak, a nem megfelelő táplálkozásnak, a kevés pihenésnek nagyon nagy a szerepe abban, hogy a fejfájás krónikussá válik, magyarázta Dr. Pfund Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának egyetemi docense a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Dr. Pfund Zoltán arra is figyelmeztetett, hogy a sok fájdalomcsillapítótól kialakulhat a függőség, s az erős fájdalmak hatására az agyi fájdalmakat feldolgozó rendszer működése is megváltozik.

A migrén központi idegrendszeri betegség, ami keringési zavart, érszűkületet, majd értágulatot idéz elő, hosszabb távon pedig az érfal károsodásához vezethet. Ma már sokféle gyógyszer létezik a megelőzésére és a kezelésére is – bár utóbbi nem könnyű feladat, van, hogy évekig eltart, mire megtalálják a megfelelő orvosságot. A napokig tartó, túl gyakran jelentkező fejfájás esetén Dr. Pfund Zoltán mindenképpen labor- vizsgálatot javasol, de koponya-MRI-re is szükség lehet, mert a betegek egy részénél strukturális fehérállományi károsodások következhetnek be. A migrénes betegeknél fokozottabb a rizikója az agyi infarktusnak, de a betegek többségének nem kell megijedniük, tette hozzá az egyetemi docens.

Dr. Pfund Zoltán elmondta: a migrénkutatás jelenleg több irányban is zajlik. Keresik az okát annak, hogy pontosan mitől vannak a fehérállományi károsodások, s vizsgálják a fájdalomban részt vevő agyi struktúrákat, és mindeközben igyekeznek megtalálni a legkisebb mellékhatással járó gyógyszert.

Dr. Nagy Ildikó, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet adjunktusa arra hívta fel a figyelmet, hogy a betegek mindenképpen forduljanak a háziorvosukhoz, ha a fájdalom jellege vagy gyakorisága a korábbiakhoz képest megváltozik, esetleg egyéb tünetek társulnak hozzá.

Dr. Nagy Ildikó hozzáfűzte a rendszeresen fájdalomcsillapítót szedő betegeknél kialakulhat a gyógyszer miatti fejfájás is, az orvosság, amely arra hivatott, hogy csökkentse a fájdalmat egy idő után „ellenséggé” válik. Az így mindennapossá váló fejfájás kezelése nagyon nehéz, mivel gyógyszermegvonással jár.

A megelőzéssel kapcsolatban Dr. Nagy Ildikó azt mondta, mivel a stressz és bizonyos ételek is kiválthatják a migrént, ezeket kerülni kell. A jóga és a relaxációs technikák is hatásosak lehetnek.

Pintér Ferenc, a Meteo Klinika ügyvezetője hangsúlyozta: a migrénnél sok esetben az időjárás nem az elsődleges kiváltó tényező, de a fejfájást kiváltó tényezőket erősíti, illetve beindítja. A Szent János Kórház Stoke Centrumával közösen végzett legújabb kutatásuk is azt mutatta ki, hogy bizonyos időjárási helyzetekhez kötődően az akut ischaemiás storke-ok halálos kimenetele háromszor akkora, mint egyéb napokon.

Pintér Ferenc hozzátette: az időjárási frontoknak valóban nagy szerepük van, a tüneteknek körülbelül a harmada köthető ezekhez, de sok más légköri tényező és folyamat is szerepet játszik benne, illetve mindezek komplexitásukban fejtik ki hatásukat.