Fővárosi Ítélőtábla: diszkriminált a BRFK a 2012-es Pride betiltásával

A rendőrség ellen a Háttér Társaság a Melegekért és egy magánszemély indított pert, szeptember 18-án megszületett az ítélet, amely szerint a BRFK "szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és zaklatást valósított meg".

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint diszkriminált a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a 2012-es Budapest Pride betiltásával. A BRFK ellen a Háttér Társaság a Melegekért és egy magánszemély indított pert a Magyar Helsinki Bizottság segítségével, a szeptember 18-án meghozott másodfokú ítéletről ők számoltak be szerdán.

A tájékoztatás szerint a bíróság (az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszékhez hasonlóan) azt állapította meg, hogy szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és zaklatást valósított meg a BRFK, amikor 2012 áprilisában a közlekedés ellehetetlenülésére hivatkozva megtiltotta a Budapest Pride felvonulást. A közleményben emlékeztetnek arra, hogy a BRFK már 2011-ben is - a közlekedés ellehetetlenítése miatt - megtiltotta a Meleg Méltóság Menetének megtartását. A tiltást akkor a bíróság hatályon kívül helyezte, mert úgy látta, hogy a BRFK érvei nem megalapozottak.

Azt írták, ennek ellenére egy évvel később, 2012. április 5-én a BRFK ismét megtiltotta a felvonulást, "mégpedig gyakorlatilag szóról-szóra ugyanazokkal az indokokkal, amelyeket a bíróság egy évvel korábban elvetett". Ezzel összefüggésben jelezték, hogy a két pride vonulás között a BRFK több, nagyobb létszámú rendezvény megtartását is tudomásul vette az útvonalra. Felidézték az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2014 januárjában hozott határozatát, melyben mindkét felperes vonatkozásában megállapította, hogy a BRFK őket hátrányosan megkülönböztette.

A döntés ellen a BRFK fellebbezett, a felperesek pedig - a magánszemély felperes kártérítése érdekében - csatlakozó fellebbezést nyújtottak be. A szeptember 18-ai jogerős döntésében a Fővárosi Ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy a csoportját ért jogsértés miatt a magánszemély nem lett volna jogosult pert indítani, így az ő keresetét elutasította.

A Háttér Társaság tekintetében azonban a másodfok teljes mértékben osztotta a Fővárosi Törvényszék álláspontját, amely szerint - mivel a BRFK semmilyen nyomós érvet nem tudott felhozni a hasonló rendezvények eltérő kezelésére - a rendőrség szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és zaklatást valósított meg a Budapest Pride betiltásával. Közölték, a bíróság döntésének értelmében a BRFK-nak magánlevélben kell kifejezni sajnálkozását a jogsértés miatt.