A szakemberek sem értik, a magyarok miért ilyenek

Egyelőre nem értik a szakemberek, hogy a magyarokban általában miért sokkal erősebb a lakóhelyhez kötődés, mint sok más, akár környező társadalomban - ez is elhangzott a Napközben mobilitással foglalkozó beszélgetésében.

Bár az utóbbi években ez változni látszik, több évtizedes tapasztalatok alapján elmondható, hogy a magyarok nagyon meggondolják, mikor változtassanak lakóhelyet, mozduljanak más településre. A magyarok a közép-kelet-európai társadalmak közül talán utolsóként kezdtek el nagyobb számban külföldre, jellemzően Nyugat-Európába települni – mondta a Napközben pénteki adásában Ongjert Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.  Hangsúlyozta, a lengyelek, románok vagy szlovákok lényegesen mobilabbak voltak, mint a magyarok.
Térbeli mobilitás különbségei - Napközben

A többség országon belül is nehezen költözik, nagyon jelentős indok, illetve nagyon jó munkahely kell ahhoz, hogy azért valaki ott hagyja addigi lakóhelyét – véli Ongjert Richárd. Példaként azt mondta, hogy az egyik Magyarországon is működő autóipari cég itteni üzemébe Szlovákiából kellett munkásokat szerveznie, mert nem volt elég magyarországi munkavállaló, aki vállalta volna a költözést, illetve ingázást.

Dúll Andrea pszichológus szerint a mobilitásra mértéke, a váltásra való hajlandóságnak lélektani és kulturális okai is lehetnek. Hangsúlyozta: fontos térbeli helyekhez az ember egészen hasonló módon tud kötődni, mint ahogy más személyekhez, majdnemhogy „anya-gyerek” viszonyba tud kerülni bizonyos terekkel.

A szakember szerint a helykötődés élménye nagyon izgalmas jelenség, amelynek működését befolyásolja, hogy az adott személy melyik kultúrához tartozik. Vannak társadalmak, szubkultúrák, amelyek egészen mobilak, a szakemberek náluk nem is beszélnek helykötődésről, jellemzőjük, hogy tagjaik viszonylag könnyen „áthelyezik gyökereiket”.

Az ilyen csoportok, illetve emberek számára az élet egyéb szférái jelentenek erős motivációt, például a munkahely, a párválasztás, vagy a rokonaikhoz, gyerekeikhez való térbeli közelség.  Ezzel szemben, úgy tűnik, Magyarországon általában nemcsak nagyon erős az emberek helykötődése, de az el is válik a másfajta kötődésektől, ami nagyon izgalmas sajátosság – mondta Dúll Andrea, aki hozzátette, a szakemberek egyelőre nem értik, hogy a magyaroknak miért van ez a specifikuma.

A pszichológus szerint a helyváltoztatás mindig együtt jár valamilyen vesztességgel, és ezzel együtt az új helyen való berendezkedés szükségességével. Bizonyos értelemben olyan ez, mint a gyász, amely után új kapcsolatot kell kiépíteni. Fontos azonban, hogy valaki azért vált, mert a kalandot, a kihívást keresi, vagy mert kényszerhelyzetben van, ami azt is jelenti, hogy a helyváltoztatás nem teszi feltétlenül gyökértelenné az embert.  Az azonban biztos, hogy egyfajta vesztességélményt okoz, amit valahogy fel kell dolgozni – tette hozzá.