Devizahitelek: Alkotmánybírósághoz fordul a törvényszék

Felfüggesztette a Fővárosi Törvényszék az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított peres eljárását pénteken, és az Alkotmánybíróság elé terjeszti az ügyet. Az Igazságügyi Minisztérium soron kívüli alkotmánybírósági elbírálásban bízik. A másik két, pénteki perben a bólyi takarék keresetét elutasította a törvényszék, a hévízi ítélethirdetését pedig elhalasztotta.

A Fővárosi Törvényszék pénteken felfüggesztette az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított peres eljárását, és - elfogadva a hitelintézet javaslatát - úgy döntött, az Alkotmánybíróság (Ab) elé terjeszti a devizahitelekkel összefüggő ügyet.

Az egri takarék perében a törvényszék szóbeli indoklása során taglalta a per tárgyát érintő, az alkotmányosság fogalmával kapcsolatos jogszabályokat, miszerint jelen esetben nem érvényesül a polgárjogi "fegyveregyenlőség" elve, tehát a feleknek nem állt rendelkezésére elegendő felkészülési idő.

Ez volt az első eset, hogy a bíróság elfogadta a hitelintézet arra vonatkozó előterjesztését - amelyet eddig majdnem mindegyik pénzintézet indítványozott -, hogy függessze fel az eljárást és forduljon az Ab-hoz. A felperesek szerint ugyanis a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, a bíróság azonban mindezidáig elutasította ezeket az indítványokat.

Az Igazságügyi Minisztérium soron kívüli alkotmánybírósági elbírálásban bízik

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) a döntésre reagálva közleményt juttatott el az MTI-hez, tudatva: a tárca határozott jogi álláspontja szerint mindenben megfelel az alaptörvény előírásainak a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos kérdéseket rendező jogszabály.

Rögzítették ugyanakkor: Magyarország jogállam, az alaptörvény biztosítja az Ab-hoz fordulás lehetőségét.

Az IM vizsgálja a bíró kezdeményezését az egri takarék ügyében, véleményét megküldi az Ab-nak, és ezt követően nyilvánosságra is hozza. A szaktárca azt is közölte, bízik abban, hogy az Ab figyelemmel lesz az ügy társadalmi jelentőségére, és soron kívül fogja elbírálni a bírói kezdeményezést.

Rogán: a bankok időt próbálnak húzni

Rogán Antal, a Fidesz-frakcióvezetője pedig az MTI-nek azt mondta, hogy a bankok időt próbálnak húzni a devizahiteles perekben, de ez a taktika sikertelen lesz,  mert a törvényhozó erre a lehetőségre is gondolt az elszámoltatást elindító jogszabály júliusi elfogadásakor. Akkor a bíróságoknak meglehetősen szűk, de reális határidőket szabtak az eljárások lefolytatására, és ennek során az Ab-hoz fordulás lehetőségével is kalkulálták - mondta a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője.

A kormánypárti politikus szerint azonban bizonyos értelemben még jó is, hogy egy bíró az Ab-hoz fordult, mert innentől kezdve a többi perben ez a lehetőség elvész, hiszen az Ab egy konkrét eset kapcsán állást foglalhat majd.

Az Igazságügyi Minisztériumhoz hasonlóan a Fidesz-frakció is arra kéri az Ab-t, hogy a lehető leghamarabb, sürgősséggel tárgyalja meg a beadványt, és ezáltal folyamatosan haladhasson a bankok elszámoltatása - közölte Rogán Antal, kijelentve, hogy a pénzintézetek februári elszámoltatása szerinte nem került veszélybe.

A bólyi takarék keresetét elutasította a törvényszék

Szintén pénteken a törvényszék két másik takarékszövetkezet által indított devizahiteles pert is tárgyalt, közülük a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét elutasította a Fővárosi Törvényszék. A bíróság a határozathozatal szóbeli indoklása során kiemelte, hogy a felperes szabad felhasználású kölcsönszerződései egyik időintervallumban sem feleltek meg az átláthatóság elvének, így tisztességtelenek és érvénytelenek.

A hévízi takarék ítélethirdetését elhalasztották

A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam elleni devizahiteles perében a törvényszék szeptember 10-re halasztotta az elsőfokú ítélethirdetést. Ez a takarékszövetkezet is kérte, hogy mielőtt a bíróság érdemben tárgyalná az ügyet, forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és az eljárás lefolytatásáig függessze fel a tárgyalást, azonban ezt a bíró elutasította.

Összesen 79 keresetlevél érkezett 

A bankok által indított devizahiteles perek alapjául szolgáló közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény felállít egy vélelmet, mely szerint a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen. Ezt a vélelmet azonban a bankok megkísérelhetik megdönteni, ha bíróság előtt bizonyítják, hogy szerződéseik megfelelnek a Kúria jogegységi döntésében az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességével kapcsolatban támasztott feltételeknek, melyeket az alkalmazandó törvény is tartalmaz.

Ezekben a perekben tehát a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó kúriai jogegységi döntéssel kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény alapján arról kell döntenie a bíróságnak, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény számára egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő általános szerződési feltételek. (A törvény nem csak a devizahitelekre, de a forinthitelekre is vonatkozik.)

A Fővárosi Törvényszék sajtótitkárságának tájékoztatása szerint a törvényi határidőig augusztus 25-ig összesen 79 keresetlevél érkezett a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumába. Ezek közül 42 keresetlevelet utasítottak el idézés kibocsátása nélkül. Az alaki, formai, illetve egyéb okok miatt elutasított keresetlevelek közül a törvényes határidőben 23 pénzügyi intézmény nyújtotta be újra a keresetlevelét.

Eddig tíz perben hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék, hét felperesi keresetet elutasítottak, a Magyar Cetelem Bank és az UCB Ingatlanhitel Zrt. keresetének részben helyt adtak és az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet peres eljárását felfüggesztették.