A magyar gazdaság nőtt a leggyorsabban az egész unióban - ezt erősítették meg a részletes GDP adatok is. A második negyedévben 3,9 százalék volt a bővülés 2013 azonos időszakához képest - ez az adat egyébként megegyezik az augusztus közepén megjelent becsléssel. A 3,9 százalék jelenleg a legjobb növekedési szám az Európai Unióban, és itthon is legutóbb 8 éve volt példa hasonlóra.
A járműgyártás, az építőipar és a mezőgazdaság húzták a magyar gazdaságot az első és a második negyedévben is. Az elemzők szerint az agrárium okozta a legnagyobb meglepetést, hiszen a várakozásoknál is jobban teljesített. Emiatt az első negyedévi adatokat is felfelé kellett módosítani. A Központi Statisztikai Hivatal által korábban közölt 3 és fél helyett 3,7 százalékkal nőtt a GDP, a második negyedévben pedig 3,9 százalékkal.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta: a magyar gazdaság növekedése volt a legmagasabb a 28 uniós tagállam között az előző év azonos időszakához képest. Varga Mihály szerint különösen jó eredmény, hogy egyre egészségesebb szerkezetben növekszik a gazdaság.
„Egyre kiegyensúlyozottabb és egészségesebb ez a növekedés. Iparra, építőiparra, mezőgazdaságra terjed ki alapvetően, ezek a legdinamikusabban növekvő ágazatok. De emellett a beruházások több mint 20 százalékos növekedése is optimizmusra ad okot, hiszen ez azt jelenti, hogy a jövőben fejlesztések lesznek, és ha fejlesztések lesznek, lesz több munkahely” – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.
Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház vezető elemzője szerint egy sor pozitív következménye lehet annak, hogy folyamatosan bővül a magyar gazdaság.
„Magyarország esetében az jelenhet nagy segítséget, hogy a GDP bővülése lényegesen nagyobb lehet, mint ahogy azt az év elején prognosztizálták. Tehát így az állam, a kormány könnyebben tudja az államháztartási hiányt 3 százalékos szint alatt tartani, az államadósság csökkentésében is segíthet. emellett többletbevétele is származhat, amit, akár a foglalkoztatási programok bővülésére, vagy további fejlesztésére fordíthat” – fogalmazott a szakember.
A gazdasági növekedéshez a lakossági fogyasztás is egyre jobban hozzájárul. A kormány szerint a foglalkoztatás bővülésének, a rezsicsökkentéseknek és az alacsony inflációnak köszönhetően több pénz maradt a családoknál, így a lakosság a második negyedévben 2,4 százalékkal költött többet, szemben az első negyedévi 1,7 százalékkal. Erre 8 éve nem volt példa.
