Engedélyhez kötött a drónok használata

Egyre többször találkozhatunk távirányítású repülő kamerával, azaz drónnal. Azt viszont még a használóik közül is kevesen tudják, hogy ha valaki a levegőből akar filmezni, 30 nappal korábban engedélyt kell kérnie hozzá a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól, illetve a katonai légügyi hatóságtól.

Az érintettek szerint ez nem életszerű, mert éppen váratlan helyzetekben, például balesetek forgatásánál használják a gépeket, ezért a jogszabály módosítását sürgetik.

A Híradó egyik operatőre korábban egy lezuhant kisrepülő roncsairól készített felvételeket távirányítású repülő kamerával. "Körülbelül 2-3 perce repültem az esemény fölött, amikor egy rendőr odajött hozzám, és kérte, hogy mutassam be az engedélyeket, amivel rendelkezem. Semmilyen engedélyem nem volt, amiket ő kért" – mondta Végh Zoltán operatőr. A Nemzeti Közlekedési Hatóság a hiányzó engedély miatt kollégánkat 100 ezer forintra megbírságolta.

A légi közlekedésről szóló törvény szerint ugyanis a távirányítású repülő kamera vagy más néven drónkamera légi járműnek minősül, ilyen pedig csak hatósági engedéllyel repülhet a magyar légtérben. Ha ráadásul valaki a légteret nem közlekedésre, hanem másra akarja használni, akkor még a katonai légügyi hatóságtól is engedélyt kell kérnie hozzá, mégpedig 30 nappal a tervezett felszállás előtt.

Varga Tamás operatőr úgynevezett octocopterrel dolgozik, ami egy 8 rotorral rendelkező drónkamera. Azt mondja: a jelenlegi szabályozás hiányos, és nehéz betartani a gyakorlatban. "A filmesek ad hoc jelleggel dolgoznak, legtöbbször művészi vénából kifolyólag. Jön egy ötlet, hogy most kellene egy octocopter, most kellene egy légi felvétel, most ez kéne, most az kéne. Kiadják a feladatot a gyártásnak, és azt mondják, hogy holnaputánra szerezzetek egyet" – részletezte Varga Tamás.

A drónkamerák adatvédelmi kérdéseket is felvetnek, hiszen valakinek a házáról, kertjéről is könnyedén lehet felvételeket készíteni velük. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint pontos szabályokra van szükség. "Egy olyan területről van szó, amelyet komplexen át kell tekinteni, a jogalapoktól, hogyan azonosítjuk ezeket a drónokat, hol lehet érdeklődni, hogy ki repült el a házam felett, telkem felett, van-e ennek birtokvédelmi vonzata, vagy sem" – vetette fel Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.

A Híradó kereste a Nemzeti Közlekedési Hatóságot is, és azt a választ kapta: már készülőben van az a törvény, amely szabályozni fogja a pilóta nélküli repülő eszközök hobbi-, illetve üzleti célú felhasználását. A tervek szerint a gépek alkalmazása várhatóan típusengedélyhez lesznek kötve, és az üzemeltetésre is részletes előírást állítanak össze.