Elemzők: nyomásgyakorlás lehet a külföldi bírálat mögött

A The New York Times európai kiadásában azt követeli, hogy Brüsszel függessze fel Magyarország szavazati jogát, és ne fizessen ki uniós támogatásokat. A Híradó által megkérdezett politikai és gazdasági elemzők szerint a cikkel gazdasági érdekcsoportok akarnak nyomást gyakorolni Magyarországra. Azt mondják: a gazdasági szereplőket leginkább a bankadó és a reklámtörvény zavarhatja.

Orbán azt hiszi, hogy semmit sem kockáztat - írja az amerikai New York Times, amely szerkesztőségi véleményben bírálja Orbán Viktor tusnádfürdői beszédét és a kormány intézkedéseit. Azt írják: Magyarországon megszűnt a demokrácia. A New York Times szerint ezért az Uniónak eljárást kellene kezdeményeznie Magyarország ellen. A New York Times újságírója azt javasolja Brüsszelnek - idézem - a bizottság azzal kezdhetné, hogy csökkenti az infrastrukturális támogatásokat: 21 milliárd eurót. A lap javasolja azt is, hogy az unió függessze fel Magyarország szavazati jogát.

A Nézőpont Intézet elemzője szerint gazdasági vagy politikai csoportok gyakorolnak nyomást Magyarországra, amihez a médiát használják. Mráz Ágoston Sámuel szerint a támadás mögött olyan külföldi érdekcsoportok állhatnak, akik jelentős bevételektől estek el a rezsicsökkentés, a bankadó, vagy a reklámadó miatt.

„A kormány számos olyan intézkedést hozott az elmúlt 5 évben, ami sértett bizonyos érdekeket. Ezek az érdekcsoportok pedig megpróbálnak nyomást gyakorolni a kormányra. Ez történt most is. Talán a legfrissebb konkrétum emögött a reklámadó” – mondta Mráz Ágoson Sámuel.

A miniszterelnök is többször beszélt arról, hogy a közteherviselésből mindenkinek ki kell vennie a részét, emiatt pedig újabb támadásokra számít például a rezsicsökkentés, a reklámadó vagy a devizahitelesek ügye miatt. Többször hangsúlyozta: ezeket az intézkedéseket megvédi a kormány.

A New York Times cikke bújtatott támadás - mondta Lentner Csaba közgazdász a Híradónak. Szerinte nemzetközi jogot is sérthet az, hogy Amerikából próbálnak nyomást gyakorolni az Unióra, Magyarországgal szemben. „Én egy összehangolt támadást érzek. Itt a jéghegy csúcsa kétségtelenül egyes kereskedelmi médiumoknak a megadóztatása, megadóztatási szándéka” – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közpénzügyi tanszékvezetője.

A New York Times cikkében egyetlen konkrét céget, az RTL Csoportot nevezi meg. Azt írják: a magyar reklámtörvény célja, hogy megbénítsa az RTL Csoport magyar részlegét.

Az RTL Híradója is bemutatta a New York Times cikkét, amely kapcsán kiemelték, hogy a reklámadó az RTL csatornát sújtja. A Híradó megkeresésére a miniszterelnöki sajtóiroda azt közölte: Orbán Viktor és kormánya nem a külföldi pénzügyi szereplők és médiacégeik érdekeit tartja szem előtt, hanem az emberekét.

2012-ben és 2013-ban összesen 9 milliárd forint volt a Magyar RTL Televízió Zrt. nyeresége. Ehhez képest az internetről is letölthető pénzügyi kimutatásokból az derül ki, hogy két év alatt mindössze 5 és fél millió forint társasági adót fizettek.
A reklámtörvény elfogadása óta jelentősen megváltozott az RTL-híradó hangvétele. Többen úgy látják: a korábbihoz képest feltűnően sokat foglalkoznak a kormány intézkedéseivel. Több internetes portál pedig naponta leírja, hogy az RTL éppen hogyan támadja a kormányt.

Az RTL többször támadta már személyesen a miniszterelnököt és a kormányfő családját is. A kormányszóvivő korábban arról beszélt: elfogadhatatlan, hogy a kormánytagok családjain, például a miniszterelnök édesapján álljon bosszút az RTL azért, mert Magyarországon is adót kell fizetnie.

A Véleményvezér blog pedig az RTL Híradója kapcsán azt írta: ameddig hagyják őket pénzt csinálni - pontosabban rettentően sok pénzt csinálni -, addig kiegyeznek ők akárkivel.