Veszélyben a vajdasági médiumok

Szombaton szavaz a belgrádi parlament a médiatörvényről, amelynek eredeti tervezete a magyar közösségi adók létét veszélyeztette. Most úgy alakul, hogy jó is, de rossz is egyben. Egyrészt megszüntetheti a regionális és helyi sajtó nagy részét, másrészt viszont a megmaradó néhány tájékoztatási eszköznek zavartalan munkát biztosít. Azért a kétely marad, egyelőre egyáltalán nem tűnik megnyugtatónak a szabadkai rádió sorsa vagy a magyarul is sugárzó topolyaié.

A médiatörvény eredeti tervezete halálos ítéletet jelentett volna a kisebbségi tájákoztatási eszközöknek - mondta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakcióvezetője. A törvénytervezet ellehetetleníti a hatálybalépést követően, hogy közpénzből, normatív alapon pénzelhessenek médiumokat, ami vonatkozik az önkormányzati, a tartományi és a köztársasági szintre is - fogalmazott.

A tárgyalások során azonban sikerült elérni, hogy a kisebbségi önkormányzatok által alapított napi és hetilapok esetében megmaradjon a normatív támogatás. A megszűnés határára sodródtak volna a médiumok - hangsúlyozta Pásztor Bálint.
Hallgassa meg!

A 2000-es évek elején kezdődött Szerbiában az önkormányzati tájékoztatási eszközök magánosítása. Katasztrofálisak voltak az eredmények, hisz a privatizált lapok és rádiók csaknem mind megszűntek. Az új szerb médiatörvény - a tiltakozások ellenére - most folytatni kívánja a magánosítást.

Az VMSZ frakcióvezetője szerint a médiaprivatizáció nem jó megoldás, elég a kúlai vagy a zombori rádió példáját megnézni. Éppen ezért kellett az elmúlt 10 évben küzdelmet folytatni azért, hogy a médiumok ne kerüljenek kötelezően privatizáció hatálya alá, viszont az alkotmánybíróság a nemzeti tanácsokról szóló törvény kapcsán hozott döntése kimondja világosan: nemcsak az állam, hanem a tartomány és a helyi önkormányzatok sem lehetnek a médiumok alapítói, így magánosítani kell őket. A VMSZ komoly garanciákat javasolt ugyanakkor a törvénybe, hogy a közszolgálati jellegük is megmaradhasson. Ilyen, hogy a tulajdonosnak a következő öt évben az összes jelenleg használt nyelven folytatnia kell a sugárzást; a műsorrácsot sem lehet megváltoztatni. Amennyiben nem sikerül eladni a médiumokat 2015. július 1-jéig, akkor ingyen részvényként kiosztják a tulajdonrészeket az alkalmazottaknak.

Bencsik István, a szabadkai rádió szerkesztője egyértelművé tette, hogy eddig 56 helyi és körzeti rádiót magánosítottak Szerbiában, és egy sem működik már. A privatizáció után a profitszerzés lesz az első és legfontosabb, nem a közszolgálati tájékoztatás. Sok népszerű műsor is feledésbe merül majd - figyelmeztetett.

Kisebbségi szempontból nagyon rossz az új szerbiai médiatörvény - vélte Muskiny-Henrik Anikó vajdasági ombudsman is. Nem lát lehetőséget a javulásra a média-előírások elfogadása után sem. A kisebbségi médiumokra nem lehet ugyanazokat a szabályokat alkalmazni, amelyeket a rendesre, így a privatizáció is komoly veszélyt jelent a médiumok számára; csökkenni fog a számuk, a piacon nem tudnak majd megmaradni, ha nem pénzelik őket - húzta alá.

A szerbiai tájékoztatási eszközök magánosítását 2015. július 1-jéig be kell fejezni.