Felállították a megszállási emlékművet a Szabadság téren

A kormány tavaly év végén döntött az emlékmű felállításáról, a december 31-i közlönyben jelent meg a kormányhatározat a Szabadság téren, a német megszállás évfordulójára tervezett emlékmű felállításáról. A Magyar Közlöny ugyanezen számában kormányrendelettel az emlékmű megvalósítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították. Az V. kerületi önkormányzat január 22-én előzetes tulajdonosi hozzájárulást adott az alkotás felállításához. Az emlékmű elkészítésére kiírt pályázatot Párkányi Raab Péter szobrászművész nyerte. A látványterv szerint a kompozíció két fő eleme Gábriel arkangyal és a rá lecsapó német birodalmi sas, az alakok egy 13 oszlopból álló, hét méter magas timpanonos kapuzatban állnak majd.

Az emlékműállítás tervét több szervezet és ellenzéki pártok is élesen bírálták, kifogásolták a koncepciót, azzal érvelve, hogy a magyar állam felelősségéről kívánja elterelni a figyelmet, valamint összemossa az áldozatokat és az elkövetőket. A kormányzat úgy reagált: az emlékmű a náci megszállás minden áldozatáról megemlékezik. Tiltakozott az emlékműállítás ellen a Mazsihisz és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is, a Mazsihisz rendkívüli közgyűlése pedig február 9-én úgy döntött: egyelőre nem vesznek részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain, mert "a Magyar Holokauszt Emlékév kapcsán kialakult vitában a kormány oldaláról nem történt érdemi előrelépés, az elmúlt években negatív irányba fordult emlékezetpolitikai gyakorlat nem változott". A Mazsihisz egyebek mellett azt kérte, a kormányfő állítsa le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű elhelyezésének folyamatát.

Másnap Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere sajnálatát fejezte ki a Mazsihisz döntése miatt. A miniszter szerint a Mazsihisz által felvetett kérdések figyelmet érdemelnek, de a bojkott, a párbeszédtől való elzárkózás rövid távú gondolkodásmódra vall. Kiemelte: 1990 óta változatlan a hivatalos magyar álláspont: a magyarországi zsidók deportálásában és elpusztításában megkérdőjelezhetetlen szerepe van a magyar államnak. És megkérdőjelezhetetlen szerepe van a német államnak is. A kormány február végén május végére módosította a német megszállás áldozatainak tiszteletére állítandó emlékmű megvalósításának határidejét, az erről szóló kormányhatározat február 19-én jelent meg a Magyar Közlönyben.

Orbán Viktor kormányfő a Mazsihisz vezetőségének küldött - és az MTI-hez február 20-án eljuttatott - levelében azt írta: a választási kampány már hivatalosan is elkezdődött, s ez a pillanat aligha alkalmas arra, hogy "együttérzéssel és higgadtan" mondják el véleményüket egymásnak. A kormányfő azt javasolta, hogy a párbeszédet a húsvéti ünnepek után folytassák. A Kormányzati Kommunikációs Központ április 8-án jelentette be, hogy megkezdődtek az emlékmű építésének munkálatai. A hírre reagálva még aznap este tüntetők lebontották az épülő emlékmű talapzata köré az építők által emelt kordont. Az emlékmű körüli kordonbontások hetekig ismétlődtek. Az emlékmű kivitelezőjének kérésére a VIII. kerület jegyzője április 28-án birtokvédelmet rendelt el az építési területre. A birtokvédelmi határozat hírére április 29-én hajnalban gyülekezni kezdtek a szoborállítás ellenzői a munkaterületen; a rendőrök délután egyenként eltávolították őket a munkaterületről.

Közben Steiner Pál, a kerület korábbi szocialista polgármestere április 9-én helyi népszavazást kezdeményezett azért, hogy az önkormányzat vonja vissza az emlékmű felállításához adott tulajdonosi hozzájárulást. A helyi választási iroda vezetője azt a kezdeményezést alaki hibák miatt elutasította, ezt követően Steiner Pál újra benyújtotta népszavazási kérdését, aminek hitelesítését a helyi választási bizottság május 27-én megtagadta. A bizottság arra hivatkozott, hogy az emlékmű megvalósításához szükséges közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló kormányrendelet megvalósulását ellehetetlenítené, ha a képviselő-testület visszavonná döntését. Steiner Pál szombaton azt közölte az MTI-vel: a Fővárosi Törvényszék is elutasította a népszavazási kezdeményezését, a szocialista polgármester-jelölt úgy fogalmazott, "döbbenetes" a bíróság indoklása, amely szerint azért nem lehet népszavazást kiírni, mert az emlékművet egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította.

Az emlékmű szobrait vasárnapra virradóra emelték a helyükre.