Százezrekbe kerülhet, hiába akarnánk spórolni rajta

A gázszolgáltató a rendszeres ellenőrzés során gyakran elzárja a csapokat, mert életveszélyesnek nyilvánítja valamelyik házban a helyzetet. Ez sok százezer forintba kerül, nagyobb épületek esetében pedig akár milliós nagyságrendű is lehet a kiadás.

Bálint Norbert, a Főgáz Zrt. szóvivője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: a teljes gázhálózatukon folyamatosan végeznek tervszerű felülvizsgálatot, amelynek során ellenőrzik, hogy szivárognak-e valahol a vezetékek. Az ellenőrzést speciálisan felszerelt járművekkel végzik, amelyek az utcai vezeték nyomvonalán haladnak, és vizsgálják, hogy az utcai vezetékben, illetve attól jobbra és balra négyméteres körzetben van-e a levegőben metán. Amennyiben szivárgást tapasztalnak, kézi műszerekkel pontosan lokalizálják a hibás vezetékszakaszt. Szivárgás esetén, ha azt nem lehet azonnal megszüntetni, a Főgáznak kötelessége felfüggeszteni a szolgáltatást, hiszen az élet- és a vagyonbiztonság az elsődleges. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, amelyet a Főgáz átad a közös képviselőnek, vagy a jelen lévő tulajdonosnak. Ha a tulajdonosok nem érzik jogosnak a szolgáltatás felfüggesztését, akár független szakembertől is újabb mérést kérhetnek.
Kossuth Rádió, Napközben

Bálint Norbert hozzátette: a telekhatáron belüli vezeték a társasház közös tulajdona, ha az elöregszik, megrongálódik, karbantartásáról, felújításáról, állagmegóvásáról a társasháznak kell gondoskodnia. A gázmérő utáni vezetékszakasz az úgynevezett fogyasztói vezeték, amely az adott lakás tulajdonosának, a telekhatáron kívüli vezeték pedig a Főgáz Földgázelosztási Kft.-nek a tulajdonában van.

Dr. Izsák Orsolya társasházi jogász elmondta: a lakosok sokszor fordulnak panaszosként közigazgatási ügyben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz, hogy megkritizálják a gázszolgáltatók eljárását. Az Ítélőtábla ilyen ügyben azt a döntést hozta, hogy nem érdekes, milyen mértékű, milyen nagyságrendű a szivárgás, sokkal kisebb az azonnali intézkedés megtételéből eredő hátrány (például a fűtéskiesés vagy a melegvíz szolgáltatás hiánya), mint a szolgáltatói intézkedés elmaradásával járó, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető következmények.

Az ilyenkor felmerülő kérdés, hogy valóban van-e gázszivárgás, illetve, hogy a tulajdonos ezt ellenőrizheti-e, magyarázta a jogász. Társasház esetén nem a lakók, hanem a társasház és szolgáltató áll egymással jogviszonyban. A tulajdonosoknak kell kidolgozniuk a szabályokat arra, hogy mi történjen, ha vészhelyzet áll elő. Társasházi szinten kell külön szabályozniuk azt a helyzetet, hogy mi az eljárás rendje, ha élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet áll fenn. Több bírósági döntés szól arról is, hogy az ilyen típusú közgyűlési határozatokat is megtámadják a tulajdonosok, fűzte hozzá a jogász.

Dr. Izsák Orsolya elmondta azt is: ha gázszivárgás esetén lekapcsolják a szolgáltatást, a társasházaknak magas költségekre kell számítaniuk, és nekik kell megfizetniük a visszakapcsolási díjat is. Ha azonban a gázművek az eljárásával kárt okoz, az peresíthető. Dr. Izsák Orsolya azt javasolta, a társasházak a megelőzésre, a karbantartásra különítsenek el egy összeget, mert ez még mindig kisebb költséget jelent, mint ha szivárgás esetén kell intézkedniük.

Balázs Gábor, a Magyar Épületgépészek Szövetségének volt elnöke arról beszélt a műsorban, hogy az elöregedett gázvezetékek legnagyobb problémája, hogy menetes kötésekkel lettek szerelve, a régi kendertömítések kiszáradnak, és évek alatt elporlad a tömítés. Ahol pedig egy pici rés keletkezik, akár rázkódástól, akár nyomástól, a nagyon finom por kifúvódik, és elindul a gázszivárgás.