A négy évvel ezelőtti országgyűlési választás első és második fordulójának szavazólapjait most találták meg a hivatal pincéjében. Ezek nem adnak lehetőséget visszaélésre a személyes adatokkal, adatvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű iratra pedig nem bukkantak.
Nem történt törvénysértés, amikor a 2010-es országgyűlési választás szavazólapjait csak négy évvel később, július 10-11-én semmisítették meg a VIII. kerületben - tájékoztatta Danada-Rimán Edina, a kerület jegyzője a szavazólap-megsemmisítés ügyében folytatott vizsgálat eredményéről pénteken az MTI-t. A jegyző felidézte: július 9-én a polgármesteri hivatal belső ellátási irodájának vezetője jelezte, hogy a hivatal pincéjében lezárt dobozban megtalálta a 2010-es országgyűlési választás első és második fordulójának szavazólapjait. Az ügy tisztázására vizsgálatot rendelt el, és intézkedett a szavazólapok megsemmisítéséről is. Július 10-11-én a hivatal épülete előtt egy ponyvás teherautó platóján darálták le iratmegsemmisítő géppel a lapokat - ismertette.
A most lezárult vizsgálat megállapította: a 2010-ben hatályos választási eljárási törvény azt írta elő, hogy a szavazólapokat és egyéb választási iratokat, mint például a névjegyzékeket - a jegyzőkönyvek kivételével - a szavazást követő 90. nap után meg kell semmisíteni. A választás határnapjairól kiadott önkormányzati miniszteri rendelet pontosan rögzítette, hogy 2010. július 24. után kell megsemmisíteni az iratokat - mondta a jegyző. "A 2010-es országgyűlési választáson keletkezett szavazóköri iratok megsemmisítéséről jegyzőkönyv készült, ám az nem sorolta fel tételesen az iratok fajtáját, és nem tartalmazta a jegyzőkönyv felvételének körülményeit sem. Az azonban tény, hogy - a szavazólapok kivételével - a 2010-es választási iratok valóban nem lelhetőek fel" - szögezte le Danada-Rimán Edina. Hozzátette: az adatvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű iratokat tehát még 2010-ben megsemmisítették, a szavazólapok pedig nem adnak lehetőséget visszaélésre a személyes adatokkal.
"Ugyanakkor elvárható lett volna, hogy a szavazólapok megsemmisítésére is 2010-ben kerüljön sor, de az akkor hatályos választási eljárási törvény és az önkormányzati miniszteri rendelet nem határozza meg a megsemmisítés végső határidejét, csak a kötelező megőrzési időről és a megsemmisítés lehetséges kezdő időpontjáról rendelkezik, vagyis nem történt jogszabálysértés" - mondta a jegyző. Azt mondta, jogszabálysértés hiányában és a vizsgálat eredménye alapján személyi felelősségre vonás nem indokolt, a helyi választási iroda akkori vezetője már nem dolgozik a hivatalban. A szavazólapok megsemmisítésének körülményeit vizsgálva megállapították, hogy - tekintettel arra, hogy a hivatalban a kötelező szabadságolás miatt alig volt munkatárs, aki a megsemmisítést végezhette volna - a megoldás "célszerű és költséghatékony volt". A hivatal munkatársai pedig folyamatosan felügyelték a munkát.
Danada-Rimán Edina jelezte: a vizsgálat nyomán kezdeményezi, hogy a választásokhoz kapcsolódó helyi szabályozások egyértelműen rögzítsék a választási iratok és szavazólapok megsemmisítéséért felelőseket és a megsemmisítés körülményeinek dokumentálását.
