Húsz éven belül eltűnhetnek a karibi korallzátonyok

Egy új tanulmány szerint a karibi korallzátonyok 20 éven belül eltűnhetnek, mivel a túlzott halászat szinte teljesen eltörölte a korallokat megfojtó algákkal táplálkozó halfajokat.

A régióban – mely a világ korallzátonyai 9 százalékának otthona - az eredeti koralltakarónak már csak hat százaléka maradt meg – írja tanulmányában a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) és az ENSZ környezetvédelmi ügynöksége.

A jelentés kiemeli, hogy a korai 80-as évek óta a karibi korallok óriási veszteséget szenvedtek el különféle emberi tevékenységek, úgymint túlzott halászat, szennyezés és globális felmelegedés miatt. Csak az elmúlt 40 évben 50 korallzátony tűnt el – mutatta ki a tanulmány, aláhúzva, hogy a legtöbb ilyen képződmény a következő 20 évben elpusztulhat.

Korallzátony-ökoszisztéma (Fotó: AFP)

Korallzátony-ökoszisztéma (Fotó: AFP)



Carl Gustaf Lundin, az IUCN szakembere szerint riasztó, milyen ütemben halódnak a karibi korallok. Az óceánokat savasabbá változtató és a korallok kifehéredését előidéző klímaváltozást régóta a hanyatlás egyik legfőbb kiváltó okaként tartják számon. A vizsgálat azonban arra világított rá, hogy a papagájhalak és tengeri sünök – a régió legfőbb „legelő” fajai – eltűnése jóval nagyobb hatással van a korallok hanyatlására. A két faj algákkal táplálkozik, amelyek könnyen megfojtják a zátonyokat, ha egyedszámukat nem ritkítják.

1983-ban a tengeri sünök nagy részével egy máig azonosítatlan betegség végzett, míg a 20. század nagymértékű halászata a papagájhalak populációit néhány területen a kihalás szélére sodorta. „Eme fajok elvesztése megzavarja a korall-ökoszisztémák törékeny egyensúlyát” – írják a szakemberek tanulmányukban.

Jeremy Jackson, a vizsgálat vezető szerzője szerint a zátonyok hanyatlása a klímaváltozás megállításával is folytatódna. Ám Lundin úgy véli, még van idő megfordítani a pusztító trendet. „A karibi korallok sorsa még nem csúszott ki a kezünkből, van néhány nagyon konkrét lépés, amellyel elősegíthetjük regenerálódásukat” – magyarázza.

Papagájhal korallzátonyon (Fotó: AFP)

Papagájhal korallzátonyon (Fotó: AFP)



A zátonyokat övező 38 országnak fel kell vennie a harcot a túlhalászattal szemben, meg kell akadályoznia, hogy a halászok a partokhoz túl közel végezzék mesterségüket, és be kell tiltania a halcsapdák alkalmazását – teszi hozzá. Emellett az országoknak megfelelőbb szabályrendszert kell létrehozniuk az övezeti rendszerekben – többek között tiltani a turistáknak szánt hotelek építését túlságosan közel a partokhoz -, valamint jobb szennyvízkezelésre is szükség lenne.

A jelentés kimutatta, hogy a legegészségesebb karibi korallzátonyok némelyike az, melyen nagy számban élnek papagájhalak, ilyen többek között a Mexikói-öböl északi részén elterülő Flower Garden Banks tengeri menedék, Bermuda és Bonaire szigete. A jelentés szerint ezeken a területeken tiltják vagy korlátozzák a papagájhalakat veszélyeztető halászatot, és üdvözlik, hogy ezeket a gyakorlatokat Barbudán és máshol is követni kezdték.

Ám ama régiókban, ahol a papagájhalakat semmi sem védi – többek között Jamaicánál és a Virgin-szigeteknél – a tanulmány szerint tragikus egyedszámesést dokumentáltak.