Junckert jelölték az Európai Bizottság élére - Orbán nemmel szavazott

Megszületett a döntés Brüsszelben: Jean-Claude Junckert jelöli az Európai Tanács az Európai Bizottság élére. 26 állam-, illetve kormányfő Juncker jelölését támogatta, a brit és a magyar kormányfő ellene szavazott. Ha az Európai Parlament a bizottság elnökévé választja, akkor a következő öt évben az 59 éves néppárti politikus lesz a brüsszeli testület 13. elnöke.

A pénteki EU-csúcs legfontosabb kérdése az volt, hogy az Európai Unió állam és kormányfőit tömörítő Európai Tanács kit jelöl az Európai Bizottság élére. A találkozó előtt a leghevesebben David Cameron brit miniszterelnök ellenezte a Jean-Claude Juncker jelölését.

„Jean-Claude Juncker mindig is azon dolgozott, hogy növelje Brüsszel befolyását a tagországokra, és csökkentse a nemzeti kormányok hatáskörét. Nem ő megfelelő személy az Unió továbbvitelére” - véli a brit miniszterelnök.

 

Reggel a Kossuth Rádióban Orbán Viktor is arról beszélt: több ok miatt sem támogatja a volt luxemburgi kormányfő megválasztását. Az egyik, hogy ez elvi kérdés, és ő a választási kampányban szavát adta a magyar választóknak, amitől nem lehet eltérni. Emellett úgy véli, hogy a tagállamok önállósága is csorbulna.

„Nem babra megy a játék, Magyarország létkérdéséről, létérdekeiről van szó. Világos jelzést és figyelmeztetést kell adni, nekünk ki kell tartanunk a nemzeti érdekünk mellett. A britek is ezt gondolják, de én nem a britekkel szavazok, én Magyarország érdekeit képviselem” – fogalmazott a miniszterelnök.

A szavazásnál a tanács többsége a várakozásoknak megfelelően Jean-Claude Junckert jelölte. David Cameron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a néppárti politikus ellen voksolt.

A szavazást követő sajtótájékoztatón a magyar kormányfő azt mondta: elvi kérdést képviselt, ami világos jelzés: Magyarország nem támogatja, hogy az folytatódjon, ami az elmúlt 5 évben. A miniszterelnök arról is beszélt: a személyi kérdéseknél sokkal fontosabb, hogy több témában sikerült képviselni a magyar álláspontot.

„Elfogadták azt a korábban támadott gazdaságpolitikai elemet, hogy a munkát terhelő adókat csökkenteni kell. Ez benne van a szövegben. Korábban minden évben, amikor értékelték a gazdaság teljesítményét, ezt kifogásolták. Aztán benne van a versenyképes energiaár kérdése is” – mondta.

A miniszterelnök hozzátette: a piaci szabályozással együtt járó verseny jobb minőséget és olcsóbb energiát hozhat - ez is belekerült a javaslatba. Orbán Viktor arról is beszélt: a szövegbe bekerült az is, hogy kezelni kell a migráció kérdését. Ezzel kapcsolatban azt mondta: a magyar álláspont az, hogy az unión belüli migrációt le kell állítani.

A Híradó brüsszeli tudósítója rámutatott: Junckerből akkor lehet az Európai Bizottság elnöke, ha az Európai Parlament is megválasztja. Ehhez a szavazatok 50 százaléka, plusz egy szavazatra, vagyis összesen 376 képviselő jóváhagysára van szükség.



A szavazás titkos, az EP-ben nincs olyan frakciófegyelem, mint sok nemzeti parlamentben, de a két legnagyobb frakció lényegében már megegyezett arról, hogy támogatja Junckert.

A parlament július 16-án Strasbourgban szavaz majd, ugyanaznap este Brüsszelben ismét összeülnek az állam- és kormányfők, hiszen további uniós vezető tisztségekről is dönteni kell.  Ősszel megürül az Európai Tanács elnökének posztja, és az Európai kül-és biztonságpolitikai főképviselő posztja is.

A Barroso-bizottság mandátuma október 31-ig tart, Junckernek addig kell létrehozni az új bizottságot - ha megválasztják -, ahová a biztosokat a tagállamok delegálnak, de a portfóliókat a bizottság elnöke határozza meg – hangzott el a tudósításban.