Az internetes kommentek világába is beköszöntött a jog, és a névtelen tetteknek, véleményeknek következménye lehet. A másik értelmezés, hogy a véleményoldalakon lehúzhatják a rolót az Alkotmánybíróság kommentek kapcsán hozott döntése után.
Ha az Alkotmánybíróság (Ab) internetes kommentekről szóló, szerdán közölt döntésének hatására visszaszorulnak a világhálón zajló közéleti viták, az új irányt jelölhet ki a digitális média számára – vázolta az egyik lehetőséget Aczél Petra egyetemi docens, médiakutató. Szerinte a digitális média valódi ereje nem a gyorsasága, hanem az azonnali reagálás lehetősége, ami könnyű és bárki számára adott.
Az Ab-határozat indokolása hangsúlyozta: az internet nem jogmentes terület, az internetes kommunikációban tanúsított emberi magatartások és formák a jogi szabályozás tárgyát képezhetik.
Vélemények a kommentelésről hozzott AB-döntésről - 180 perc
A szakember szerint, ha a félelem miatt, hogy a kommentért a bejegyzés írójának felelősséget kell vállalnia, csökkenti az interaktivitást, akkor a nyomtatott média újra presztízshelyzetbe kerül. Az Ab-döntés tehát kihívás lesz általában a digitális hírközlés, illetve tartalomszolgáltatás szempontjából – fogalmazott.
A honlapok üzemeltetői választás előtt állnak, Balogh Ákos, a mandiner.hu főszerkesztője vállalja a kockázatot, „meggyőződési okokból” nem szüntetik be a kommentelést. Mint mondta, annak ellenére sem, hogy üzletileg talán jobb lenne visszakozni, nem csak a perkockázatok, hanem amiatt is, mert gyakori, hogy a hirdetők nem szeretnek olyan környezetben megjelenni, ahol felhasználói tartalom van.
Bár nagy felháborodást keltett az Ab határozata, Dudás Gergely, az index.hu főszerkesztője szerint lényegi változást nem okoz a netes véleménynyilvánításban. Azt mondta, a döntés végtelenül szomorú, nagyon tükrözi azt, hogy a magyar bírói gyakorlat minden szinten elég erőteljes meg nem értéssel viseltetik az internet iránt. Mindezzel együtt az Ab határozata nem jelent alapvetően új helyzetet, nincs arról szó, hogy Magyarországon szerdától betiltották volna a kommenteket. Az Ab azonban tovább nehezítette a hozzászólásokat, elsősorban azzal, hogy a döntés abban az aspektusban kerül elő, hogy „emberek, pereljetek mindenért!” – fogalmazott Dudás Gergely.
Az Ab nem mérte fel döntése hosszú távú hatását, hiszen gazdasági és versenyképességi szempontból is súlyos következményei lehetnek annak, ha a portálok megszüntetik a hozzászólás lehetőségét – érvel Polyák Gábor egyetemi docens, médiajogász. A szakember szerint világosan látszik, hogy az Ab nincs tisztában azzal, hogyan működik az internet, vagy hogy mi a különbség a blog és a közösségi oldal között – csúnyán összemos fogalmakat. A bírói testület azt sem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy az internetet nem mi irányítjuk, és nem ér véget az országhatárnál.
A hírportálok üzemeltetőinek egyik lehetősége nyilvánvaló, az lesz, hogy az egész kommentelés lehetőségét áttolják a Facebookra. Ez azzal jár, hogy bizonyos, nagymértékű látogatottságot, amit eddig a magyar tartalom előállítók generáltak, és náluk jelentette a további fejlesztés lehetőségét, a jövőben a Facebook viszi el, és nem magyar tartalom előállítására fogja fordítani. Az Ab nem gondolta végi, hogy a komment milyen értéket képvisel, és az eltűnése a véleményszabadság gyakorlása szempontjából milyen veszteséget jelent – tette hozzá Polyák Gábor.
Aczél Petra szerint nem példa nélküli, hogy a weboldalak öncenzúrát gyakorolnak. Már most sokszor tapasztalható, hogy egy-egy kényes társadalmi, politikai kérdést feszegető témánál nem engedik a kommentelést az oldal működtetői.
Az Ab kimondja, hogy az üzemeltető felel a kommentekért, viszont a kártérítési igény szempontjából lényeges, hogy a panasz után azonnal törölte-e a jogsértő tartalmat a honlap tulajdonosa. Ha ezt megtette, nem kell kártérítést fizetnie.
