Kellemetlen költségek - egy társasházban ezzel is számolni kell

Rongálások a társasházaknál: összefestett falak, tönkretett, ellopott közös tulajdonú berendezések – nemcsak hogy dühíti a lakókat, de sok pénzbe is kerül a károk kijavítása, ráadásul valahol ez lehetetlen. Mit tegyen a közösség, ha az új épületszigetelésre, amelyre akár éveken át gyűjtöttek, graffitik sora kerül. Vagy esetleg ha a ház közös szemeteskukáit valaki poénból felgyújtja, hogy használhatatlanná váljanak.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legutóbbi adatai szerint a rongálások szempontjából Budapest és Fejér megye tartozik a magas, míg Győr-Moson-Sopron megye az átlag feletti fertőzöttségi csoportba. Egy olyan megye sincs azonban, amelynél a szint kiugróan alacsony lenne. Átlagosan napi 35 rongálásról fut be értesítés a rendőrkapitányságokhoz – közölte Megyeriné Tuzson Anna, a Megyeri Kft. ügyvezetője, közösképviselő a Kossuth Rádió Napközben című hétfői műsorában.
Hallgassa meg!

Ilyen rongálásnak számít a postaláda leszakítása, a társasházi iratok eltávolítása, a faliújság lerángatása, a lift vagy a fal összefirkálása – magyarázta Izsák Orsolya társasházi szakjogász, társasházkezelői előadó. Hozzátette: a szabálysértés vagy a rongálás bűncselekményének megállapításakor az elkövető személye és a cselekmény lényeges. Ha nincs meg a tettes, akkor közös tulajdon lévén közösen kell viselni a költségeket a tulajdoni hányad alapján. A társasház iratanyagában azonban külön ki kell térni arra is, hogy ha olyan rongálás történik, amely bizonyítottan egy tulajdonos, egy használó vagy egy albérlő személyéhez köthető, akkor az okozott károkat a rongáló térítse meg – mutatott rá a szakjogász.

Megyeriné Tuzson Anna hozzáfűzte továbbá, hogy a károkat kollektív fizetés esetében a társasházi közös költségből az épület karbantartására szánt keretből szokás fizetni. Amennyiben a társasház a kárt időben jelzi a biztosítónak, amely fel tudja mérni, akkor kártérítést kaphat a ház.

A megelőzés lehetőségeire kitérve a Megyeri Kft. ügyvezetője elmondta: a kaputelefonos rendszerek esetében alapvetően jó a kódos szisztéma, ám megvan az a veszélye, hogy a számokat illetéktelenek leolvassák, ami biztosítja a bejutást. A kód abban az esetben sem véd, ha a rongálók kifigyelik, hogy mikor nyílik az ajtó, és bemennek rajta. A tulajdonosok hozzáállása éppen ezért különösen fontos a megelőzésben – hangsúlyozta.

A társasházi törvény értelmében a kamerarendszer kiépítésének komoly feltételei vannak – emelte ki Izsák Orsolya. Az elhelyezést a tulajdonosok négyötödének támogatnia kell, a kamerák pedig kizárólag a közös tulajdonú részekre nézhetnek rá. A felvétel csak meghatározott időtartamig tárolható, a részletes szabályokat a szervezeti és működési szabályzatban kell szabályozni. A kamerarendszer fenntartása is komoly költségekkel járhat, mivel az adattárolást és a felügyeletet csak külön végzettséggel rendelkező személy végezheti – emelte ki a társasházi szakjogász.