Ismét a Kossuth téren áll a Tisza-szobor

"Tisza István szobrának újraállítása egy új, nemzetépítő korszak megindulásának szimbóluma lehet" – mondta Orbán Viktor a Kossuth téren, ahol ismét felállították a volt kormányfő emlékművét. A miniszterelnök hozzátette: egy köztéri szobor felállítása önmagán túlmutató értelmet hordoz, gyakran egy új korszak kezdetét jelzi.

Tisza István emlékművét 1934-ben állították fel a Kossuth téren. A süttői mészkőből és bronzból készült alkotás a második világháborúban megsérült. 1945 tavaszán ismeretlenek ledöntötték a meggyilkolt miniszterelnök szobrát, az emlékművet ezután darabokra szedték.

A „Magyar bőség" nevet viselő szoborcsoport Esztergomba került, ott először a „Munka" címet kapta, amelyet később átneveztek „Magvetőre". A Katona búcsúja című szoboregyüttes pedig egy laktanya udvarára, majd Kecelre került.
A Tisza István tragédiáját jelképező, a kígyóval viaskodó oroszlánt „Honvédsírok emlékműve" néven a XII. kerületben állították fel. Később darabokra fűrészelték és nyersanyagnak szétosztották fiatal szobrászművészek között.

Csíkszentmihályi Róbert évtizedek óta a kertjében őrizgeti az oroszlán fejét. A szobrászművész leszögezte: nem volt szíve annak idején szétfaragni az alkotást.

„Ritkán fordul elő, hogy az adott kő formájába faragunk valamit, inkább a formához keressük meg az adott követ. Csak úgy farigcsálni tiszteletlenség is lett volna, mivel mégis csak egy szobrászkollégának egy valamikori elfelejtésre ítélt – úgy látszik mégse – munkája” – magyarázta a Híradónak hétfőn a szobrászművész.

Orbán Viktor a szoborcsoport újjáavatásán azt mondta: Tisza István megölése, majd emlékművének lerombolása egy-egy nemzetvesztő korszak kezdete volt, a szobor újraállítása pedig talán egy új nemzetépítő korszak megindításának szimbóluma lehet. A miniszterelnök hozzátette: négy év alatt helyreállították Magyarország becsületét, és letették annak alapjait, hogy ismét legyen értelme magyar jövőről beszélni a 21. század Európájában.

„Nagy lehetőségek, nagy tettek, nagy elődök, nagy elszánások, miért ne adódhatnának össze egy nemzetegyesítő korszakká. Miért is ne következhetne a darabajaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak. És miért volna lehetetlen, hogy ennek véghezviteléhez éppen bennünket, ma élő magyarokat választott ki a gondviselés” – állapította meg beszédében a kormányfő.

Orbán Viktor kiemelte: Tisza István látta és harcot is hirdetett az ellen, hogy a liberalizmus és a szocializmus eszméinek hangoztatói lesajnálják és divatjamúltnak tartják a nemzetekre alapozott politikát. A miniszterelnök úgy látja, ma ez ismét megtörténik.

„Ugyanazt mondhatjuk, mint Tisza István, idézem őt: töredelmesen bevalljuk, mi nemzeti alapon állunk” – fogalmazott.

Az ünnepségen jelen volt Kövér László házelnök, Boross Péter volt miniszterelnök, valamint egyházi méltóságok, miniszterek, országgyűlési képviselők és a Tisza család tagjai is.