Róna: Közel a döntés az egyoldalú szerződésmódosításról is

A Ma reggelnek nyilatkozó közgazdász úgy tudja, az Európai Bíróság válasza hetek kérdése, és ez a döntés már az egész devizahitel-konstrukció jogi státuszát befolyásolhatja. Ha ezt az elemet is elkaszálják, már súlyos milliárdokról lesz szó.

Érvénytelen az árfolyamrés a Kásler-ügyben – mondta ki a Kúria kedden. A határozat kizárólag a Kásler házaspár és az OTP közötti devizahitel-szerződésre vonatkozik, ám június 16-án jogegységi döntést hozhat a Kúria több, devizahitellel kapcsolatos kérdésben. Olyan pontokat mérlegel majd a Polgári Kollégium, amelyek a szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatosak. Ez a határozat minden magyar bíróságra kötelező lesz. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a Kúria Polgári Kollégiumának sajtószóvivője a szerdai Ma reggelben a döntést értelmezve elmondta: a Kúria tisztességtelennek találta azokat a szerződési feltételeket, amelyek azt árfolyamrésre vonatkoznak, és azt mondta ki, ezek helyébe a teljes időtartam alatt az MNB aktuális középárfolyamát kell állítani, azaz a folyósításkor és az egyes törlesztő részletek elszámolásának időpontjában is.

Róna Péter közgazdász, aki az elmúlt években már többször felemelte a hangját az árfolyamrés miatt, az M1 szerda reggeli műsorában teljes mértékben helyesnek mondta a Kúria döntését, de hozzátette azt is: a döntés további tartalma, hogy a fiktív devizaügyletek miatt tisztességtelen az árfolyamrés körüli jutalékok megállapítása is. Fikciós adásvétel után ugyanis nem lehet díjat felszámolni, márpedig a devizára vonatkozó ügyletek nagy része fikció volt. A közgazdász megerősítette, kitart amellett, hogy ezekben az esetekben - bár decemberben a Kúria még más álláspontra helyezkedett -, a hitelszerződések forintszerződések, amelyről leválik a soha meg nem történt árfolyam-tranzakció. Róna beszélt arról is, óriási csalódás a számára, hogy a magyar jogrendszer, jogásztársadalom évek óta nem tudja kielégítően megoldani a devizahitel-ügyletekhez kapcsolódó problémákat. Most is csak egy részleges megoldás született egy viszonylag egyszerű kérdésre, de ez a meglehetősen csekély gazdasági súlyú válasz akár már 5-6 évvel ezelőtt is megérkezhetett volna - tette hozzá.

Ha azonban az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó részt is elkaszálják, már súlyos milliárdokról lesz szó – hívta fel a figyelmet a közgazdász, aki úgy tudja, az Európai Bíróság válasza már nagyon közel van, hetekről lehet szó, és ez a döntés már az egész szerkezet jogi státuszát befolyásolhatja. A közgazdász egyébként továbbra is azt látja megoldásnak, hogy miután ez egy forinttranzakció volt, hiszen az adós forintot kapott és forinttal tartozik, így kamat is forintban számolandó, az pedig az MNB mindenkori alapkamata plusz egy ilyen ügylethez fűződő megfelelő marzs kell legyen.