Négy éve a támogatások igénybevételének rendszere átláthatatlan volt, a lejelentések ad hoc történtek, ma az ellátottak nyomon követhetők, napra pontosan tudni, egy-egy intézményben ki van, és lehetőség volt a bérpótlékra is.
A kormány tavaly decemberben döntött arról, hogy a szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti intézmények dolgozói januártól bérpótlékot kapnak. Az említett területeken dolgozók 5,4-11,4 százalékkal vihetnek haza többet, mint azelőtt, a havi jövedelmük 6-17 ezer forinttal nőtt. A szociális és családügyi államtitkár a Ma reggelben arra hívta fel a figyelmet, a jogszabály előírta, ha a munkáltató nem is igényelte meg központilag a támogatást, akkor is ki kellett fizetnie a munkatársaknak a pénzt, így reméli, azt mindenki meg is kapta. Az intézkedés egyébként összesen 90 ezer ember érintett, köztük részmunkaidősöket is - hangsúlyozta Soltész.
Az államtitkár emlékeztetett arra is, a mostani lehetőségét nagyon sok lépés előzte meg. A szociális területek igénybevételének rendszere négy éve teljesen átláthatatlan volt, nem, vagy csak alig találtak például nyilvántartásokat, a lejelentések ad hoc történtek. Mostanra sikerült elérni, hogy az ellátottak nyomon követhetők, napra pontosan tudni, egy-egy intézményben pontosan ki van, és megvan az a szociális nyilvántartás is, amely a rászorultság oldaláról vizsgálja, a támogatásban részesülők milyen ellátást kapnak, így nem történhet meg például, hogy valaki több településről szív le támogatást az adófizetők pénzéből.
Ezek az intézkedések tették többek közt lehetővé a mostani bérrendezést – hangsúlyozta az államtitkár. Tennivaló, persze, bőven akad még, hiszen a cél, hogy az ágazatban dolgozók további támogatást, bérpótlékot, a fizikai, lelki felkészülést szolgáló rekreációs lehetőséget, szakmai képzést kaphassanak. Soltész egyébként úgy látja, a szociális területen dolgozó kollégái társadalmi megbecsülése egyre nő, amit jól szolgál az is, hogy fiatalok egyre gyakrabban nyerhetnek bepillantást ebbe a világba.
