A kormány számára egyaránt fontos a külhoni magyarság és a magyarországi nemzetiségek értékőrzése - hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amikor Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterrel közösen fogadta a tizenhárom nemzetiségi szólószót kedden a Parlamentben.
A találkozóról Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője tájékoztatta az MTI-t.
Közlése szerint a megbeszélésen a miniszterelnök-helyettes rámutatott: "a nemzetiségek híd szerepet tölthetnek be Magyarország és anyaországuk kapcsolatában". Kijelentette, hogy a nemzetiségek jogos igényének megfelelően a kormányzat partner az etnobiznisz lehetőségének megszüntetésében.
Balog Zoltán kiemelte, a nemzetiségek ügye nem szakpolitikai kérdés, hanem összkormányzati ügy. Magyarország új alaptörvényében nem kisebbségeknek, hanem nemzetiségeknek nevezzük azokat a népcsoportokat, melyek évszázadok óta Magyarország területén élnek - hangoztatta a miniszter, aki ezzel kapcsolatban felhívta rá a figyelmet, hogy "ez a tény tekintélyt, történelmi felelősséget jelent, és lehetőséget arra, hogy kialakíthassuk a nemzetiségi szószólók hivatalának karakterét".
A magyarországi nemzetiségek a rendszerváltozás óta először képviseltethetik magukat az Országgyűlésben. A tizenhárom nemzetiségi szószóló a 2014-es ciklustól aktívan, alanyi jogon és közvetlen módon kapcsolódhat be az Országgyűlés munkájába.
A nemzetiségi szószólókból álló nemzetiségi bizottság minden olyan jogszabályt megvitat majd, amely érinti a nemzetiségek mindennapjait, ezáltal a jövőjük alakításába tevőlegesen beleszólhatnak. A nemzetiségeket képviselő bizottság hatáskörei folytán jelentős szerepet kaphatnak a törvényalkotási folyamatban, a nemzetiségeket érintő ügyekben, ugyanis a bizottság ugyanúgy kezdeményezhet törvényjavaslatot, mint bármely más országgyűlési bizottság - mutatott rá Havasi Bertalan.
A jövő héten alakulhat meg a magyarországi nemzetiségek bizottságaA nemzetiségi törvény módosítását fogja kezdeményezni az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága, amely várhatóan jövő héten tartja alakuló ülését - jelentette ki Fuzik János, az új testület elnöke kedden az MTI-nek.
Az Országgyűlés szlovák nemzetiségi szószólója elmondta, a 13 tagú testületet a nemzetiségi szószólók alkotják, nyolcan közülük jelenleg is nemzetiségi országos önkormányzati elnökök.
Fuzik János a bizottságban megvitatandó témák között említette az országgyűlési választások tapasztalatainak áttekintését nemzetiségi szempontból, és jelezte: konkrét javaslatot fogalmaznak meg a nemzetiségi törvény módosítására.
Tájékoztatása szerint felmerült, hogy a nemzetiségi jelölő szervezeteket némiképp szűrni kellene. Mint ahogy kifejtette, az új nemzetiségi törvény elhagyta azt a feltételt, hogy legalább három éve működnie kell egy nemzetiségi szervezetnek ahhoz, hogy jelölteket indíthasson, a legtöbb nemzetiség azonban szeretné visszahozni ezt a szigorítást. Kiemelt helyen kezelik majd a jövő évi költségvetést is.
Az elnök elmondta: rendszeresen egyeztetnek majd a helyettes ombudsmannal és az Emberi Erőforrások Minisztériumával.
Fuzik János a nemzetiségi szószólói rendszert nagyon fontos új intézménynek tartja, amely új érdekérvényesítési forma. Felidézte, régi igénye volt a nemzetiségeknek, hogy a parlamenti képviseletük valamilyen formában megvalósuljon.
Az új, a korábbinál kisebb létszámú, 199 tagú Országgyűlés munkájában vesz először részt a 13 nemzetiségi szószóló. Az április 6-i országgyűlési választáson a nemzetiségek országos listát állíthattak, de a voksoláson egyik nemzetiség sem kapott annyi szavazatot, amelynek alapján jogosulttá vált volna szavazati joggal rendelkező képviselőt küldeni az Országgyűlésbe. A listaállítás jogán viszont valamennyi nemzetiség jogosult volt arra, hogy szószólót küldjön a parlamentbe.
Az országgyűlési törvény értelmében a nemzetiségeket képviselő bizottság a nemzetiségek érdekeit, jogait érintően az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve. Állást foglal a kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolójáról, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolójáról.
