Erdogan: a növekvő európai rasszizmusról árulkodnak az EP-eredmények

A török kormányfő szerint a növekvő rasszizmusra világítanak rá a vasárnap zárult európai parlamenti (EP) választások eredményei.

Az EP-voksolás kimenetele alapján "jogosnak" és "helyénvalónak" mondható Törökországnak az a régóta hangoztatott aggodalma, hogy Európában egyre jellemzőbb a rasszizmus és egyre gyakoribbak a rasszista indíttatású támadások - hangsúlyozta kedden Recep Tayyip Erdogan a török televízió által közvetített beszédében, amelyet pártjának parlamenti frakciójához intézett.

Az EP-választások számos országban az euroszkeptikus és bevándorlásellenes szélsőjobboldali pártok megerősödését hozták. Utóbbi formációk közül több ellenzi, hogy a nagyrészt muszlimok lakta Törökország az unió tagja legyen.

A török kormányfő vélekedése szerint hazája uniós tagsága hatásos ellenszere lenne az Európában terjedő rasszizmusnak és antiszemitizmusnak. Hozzátette: "Európának nagyobb szüksége van Törökországra, mint Törökországnak az EU-ra."

Erdogan egyúttal azt vetette az európai államok szemére, hogy ártó szándékkal - az ország gyengítése és megosztása céljából - feszültséget szítanak Törökországban. Mint mondta, jól ismert az erőszakra kész törökországi csoportok külföldi támogatása, amelyet kormánya dokumentumokkal is alá tud támasztani.

Egyre több német utasítja el Törökország uniós csatlakozását 

Németországban a lakosság egyre nagyobb arányban utasítja el, hogy Törökország csatlakozzon az Európai Unióhoz, a Stern című magazin kedden ismertetett felmérése szerint a török uniós tagság gondolatát elvetők aránya meghaladta a kétharmadot.

A felmérés szerint a csatlakozási tárgyalások kezdete, 2005 óta 52 százalékról 69 százalékra emelkedett a Törökország uniós tagságát ellenzők aránya, míg az ország felvételét támogatók aránya 43 százalékról 26 százalékra süllyedt.

A felmérés alig néhány nappal azután mutatja meg az uralkodó véleményt, hogy Recep Tayyip Erdogan Kölnben több mint 10 ezer híve előtt elmondott beszédében felszólította a nagyjából 3 milliós németországi török közösség tagjait, hogy tagolódjanak be a német társadalomba, de őrizzék meg nemzeti önazonosságukat.

A szombati Erdogan-beszéd idején több tízezren tüntettek Kölnben a török kormányfő ellen, a szabadságjogok sorozatos megsértését és az ellenzéki hangok elnyomását vetve a konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetőjének szemére.

Törökország 1987-ben nyújtott be tagfelvételi kérelmet az EU-hoz. A csatlakozási tárgyalások 18 évvel később kezdődtek. A 35 fejezetből eddig egyet sikerült lezárni. A tárgyalásokat egyebek között az hátráltatja, hogy Törökország nem ismeri el az uniós tag Ciprusi Köztársaságot.

Németországban a konzervatív pártok ellenzik Törökország uniós tagságát, elsősorban a kulturális különbségekre és az ország hatalmas méretére és lakosságára hivatkozva, de támogatják a csatlakozási tárgyalásokat, mert úgy vélik, hogy az hozzájárulhat az ország modernizációjához. A baloldali pártok jellemzően támogatják Törökország felvételét, de úgy vélik, hogy a következő években nem lehet folytatni a bővítési folyamatot, mert az EU nincs felkészülve újabb tagok fogadására.

A török kormányfő a legutóbbi berlini látogatásán, az idén februárban a Német Külpolitikai Társaságban (DGAP) tartott előadásában hangsúlyozta, hogy országa az uniós tagság megszerzésére törekszik, de az EU-nak is éppen úgy szüksége van Törökországra, mint Törökországnak az EU-ra. "A 21. század folyamatait nem lehet Törökország nélkül alakítani" - mondta Recep Tayyip Erdogan, rámutatva arra, hogy a csaknem 77 milliós ország gazdasága gyors ütemben növekedik, és Ankarának jelentős befolyása van a közel-keleti térségben.