Gálszécsy nem érti Kovács Béla kémügyét

Nyomoz az ügyészség a jobbikos Kovács Béla EP-képviselő ellen. Sajtóinformációk szerint kémkedett. Gálszécsy András volt titokminiszter azonban nem érti az ügyet.

A Legfőbb Ügyészség  kezdeményezte Brüsszelnél Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését - sajtóértesülések szerint azért, mert Oroszországnak kémkedett. Mint beszámoltunk róla, a Magyar Nemzet szerint a képviselő azzal keltette fel a polgári kémelhárítás figyelmét, hogy rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel az orosz fővárosba látogat. Kovács Béla azt mondta: soha nem volt kém.

Gálszécsy András nyugalmazott titokminiszter az üggyel kapcsolatban úgy fogalmazott a Duna Közbeszédben: azon csodálkozik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nyilvánosan tesz feljelentést. A kémelhárítás ugyanis nem feljelentést tesz, hanem igyekszik a kémeket leleplezni. Ha nyomós bizonyíték van arra, hogy Kovács Béla kémkedik, mégpedig EP-képviselőként, akkor felveszik a kapcsot a belga kémelhárítással, igyekeznek olyan szituációt teremteni, hogy rajtakapják, mert ilyenkor a mentelmi jog nem érvényes – magyarázta Gálszécsy András. Hozzátette: az egész eljárást nem nagyon érti.

Mi számít kémkedésnek?

A kémkedés nagyon súlyon bűncselekmény, mely során valaki egy idegen állam érdekében igyekszik államtitkokat, stratégiai, gazdasági, katonai titkokat megszerezni, s azt hazafias meggyőződésből, készpénzért vagy fenyegetés hatására elmondja az ellenérdekelt félnek. Régen ezt főben járó bűnnek tartották, és akasztás járt érte. „Ez egy komoly bűncselekmény, de azzal, hogy ezt ilyen nyilvánosan intézik, még nem találkoztam” – közölte a volt titokminiszter. Hozzátette: az eljárás „csodaszámba megy” azzal, hogy valakit nyilvánosan kémkedéssel gyanúsítanak, úgy, hogy közben ő nyugodtan mászkál a világban.

Molnár Zsolt ügye

Nyilvános lesz az 1992. október 23-i tüntetésről készült NBH-jelentés. Felmerül a kérdés, hogy ezzel valóban tisztázódik-e a Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista elnökének a tüntetésben betöltött szerepe.

Gálszécsy András erről elmondta: az „extrémistákat”, így a szkinhedeket mindig figyelte az elhárítás, és jelentést készítettek róluk. Nem sorolták fel az összes tagot, csak megírták, hogy milyen mozgalom, kik a vezetők, mire készülnek - mondta.

Gálszécsy szerint nem jelent semmit, hogy nyilvánosságra hozzák a jelentést, mert ettől még lehetett szkinhed Molnár Zsolt. Az viszont tisztázódhat, hogy nem volt vezetője egy radikális csoportnak, mivel ha csak „egy sima szimpatizáns volt, ki van zárva, hogy az ő neve szerepeljen ezekben a nyilvántartásokban” – nyilatkozta a Közbeszédben Gálszécsy András.