Nemzetpolitikai Kutatóintézet: fontos előrelépés a kisebbségvédelemben az ET határozata

Az Európa Tanács határozata - áll az elemzésben - előtérbe helyezi a kisebbségvédelem kollektív dimenzióját, a jól működő autonómiamodellekre való hivatkozást, illetve felszólítja a tagállamokat, hogy vezessenek be területi önkormányzati megoldásokat minden érintett által elfogadott formában.

Fontos előrelépésnek tartja a kisebbségvédelemben a Nemzetpolitikai Kutatóintézet a Kalmár Ferenc kereszténydemokrata politikus által jegyzett, előző héten elfogadott ET-határozatot.

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése múlt keddi strasbourgi ülésén fogadta el a magyar képviselő jelentését a hagyományos nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól.

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzése szerint a külhoni, különösen az erdélyi magyarok szempontjából kiemelkedő jelentőségűek a határozatnak a területi megoldásokra vonatkozó megállapításai. A határozat ezekre alapozva szólítja fel a tagállamokat, hogy tekintsék át és használják útmutatóként a kollektív vagy csoportjogokat biztosító Alto Adige/Dél-Tirol, valamint Finnország gyakorlatát, továbbá vezessenek be területi önkormányzati megoldásokat minden érintett fél által elfogadott formában - emelték ki.

A Székely Nemzeti Tanács tevékenységének és annak ismeretében, hogy az RMDSZ a saját autonómiatervezete kidolgozásánál a dél-tiroli modellt alkalmazta kiindulási pontként, aligha meglepő, hogy a román képviselők megkísérelték gyengíteni a két nemzetközileg elismert legjobb gyakorlatra mint követendő példára való hivatkozást - jegyezték meg az elemzés készítői.

Az elemzés rámutat: a határozatban felszólítják a tagállamokat, hogy helyi vagy regionális szinten mozdítsák elő a nemzeti kisebbségek által beszélt nyelvek hivatalos használatát, illetve tegyék meg a szükséges lépéseket az anyanyelvű oktatás folytonosságának biztosítására a középfokú oktatásban és a felsőoktatásban.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének plénuma elé került jelentés, valamint az annak alapján elfogadott határozat és ajánlás, amely az elmúlt másfél év munkájának eredménye, nem bírnak ugyan kötelező jogi erővel, de erős referenciaértékük van az emberi jogok tiszteletben tartása mellett elkötelezett európai kormányok előtt - jelezte a kutatóintézet.

Rögzítette: a kérdést a jövőben továbbra is célszerű az Európa Tanács napirendjén tartani és megállapításaira való folyamatos hivatkozással, a benne foglaltak számonkérésével az ET általánosan elfogadott eszközévé, a gyakorlatban is számon kérhető sztenderdjévé fejleszteni.