Rétvári: A kormány még tanulmányozza a strasbourgi ítéletet

Az Európai Tanács egy másik testülete már kimondta, hogy a hatályos magyar egyházügyi törvény rendkívül széles és liberális kerete a vallásszabadságnak, a mostani döntés pedig csak közvetett jogsérelmet állapított meg - hívta fel a figyelmet a Ma reggelben a KIM parlamenti államtitkára.

Még tanulmányozza a kormány a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletét az egyházügyi törvényről - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az m1 Ma reggel című műsorában. Rétvári Bence felhívta rá a figyelmet, hogy a kedden nyilvánosságra hozott döntés első fokú, Magyarországnak lehetősége van a bíróság nagykamarájához fordulni az ítélet miatt. Megjegyezte, a strassbourgi testület nem az Európai Unió, hanem az Európa Tanács (ET) szerve, amely nem kötelezheti az országokat arra, hogy a jogszabályokat megváltoztassák. A politikus úgy értékelte, hogy a testület közvetett jogsérelmet állapított meg, mivel az egyházak anyagi támogatásáról van szó. Utalt rá, hogy a törvénnyel a "bizniszegyházakat" akarták kiszűrni. A bírák azt mondták ki, hogy Magyarországnak lett volna más lehetősége ezeket az egyházakat "enyhébb" módon - mint az újbóli nyilvántartásba vétel - kiszűrni, de azt nem mondták meg, mit lett volna ez a mód - közölte.

Rétvári Bence szerint azt kell tanulmányozni, hogy nagyon sokszor változott a törvényi szabályozás az elmúlt időszakban, és az ítélet az első verziókat figyelembe veszi, de lehetséges, hogy a most hatályos alaptörvényi és sarkalatos törvényi rendelkezéseket nem. Lehet, hogy most már a megváltozott jogszabályok miatt nem is aktuális ez az értelmezés, de ezt csak az ítélet pontos tanulmányozása után tudják megmondani - tette hozzá. Felidézte, hogy az ET másik intézménye, a Velencei Bizottság kimondta, a most hatályos egyházügyi törvény rendkívül széles és liberális terepe a vallásszabadságnak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében kimondta: a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. A pert több, státusától megfosztott vallási közösség indította.

Rétvári Bence az M1 szerda reggeli műsorában beszélt arról is, hogy május 6-ára biztosan összeáll az új Országgyűlés, már csak azért is, mert az alaptörvény alapján a köztársasági elnöknek 30 napon belül össze kell hívnia a parlament alakuló ülését. Előtte a különböző választási bizottságok több körben állapítják majd meg az eredményeket. Erre a 106 egyéni körzetben 6 nap van, míg az országos listákat a választásokhoz képest 19 nap alatt kell megállapítani. Mindenhol lehetnek ugyanakkor jogorvoslati lehetőségek, így összességében 30 nap az a leghosszabb határidő, ameddig az utolsó mandátumról is döntés születhet, azaz május 5-ére már minden mandátum sorsa biztos lesz. Rétvári Bence emlékeztetett arra is: hogy megakadályozzák a politikusi álláshalmozást a közszférán belül, illetve a közszféra és a vállalkozói szféra között, mostanra nagyon szigorúak lettek az összeférhetetlenségi szabályok, a következő parlamentben nem ülhet már polgármester, és például ügyvédként, vállalkozóként, ügyvezetőként, közalkalmazotti státusú háziorvosként, járási hivatalvezetőként, "megyei főispánként" sem lehet valaki országgyűlési képviselő.