Tér-Misztika - Vinczeffy László kiállítása a Kárpát-haza Galériában

Kövér László, az Országgyűlés elnöke megnyitóbeszédében felidézte, hogy 77 évvel ezelőtt Makkai Sándor református püspök egy tanulmányában leírta: a kisebbségi sors nem pusztán politikai, hanem erkölcsi lehetetlenség is. Makkai szerint a trianoni döntés utáni magyarság nem lehet életképes és az elszakított nemzetrészek sem lehetnek maradhatnak fenn magukban. Azóta generációkban él a vágy, hogy bizonyítsák, Makkai tévedett, de ott lappang bennük a félelem, hátha igaza volt - jegyezte meg a házelnök.

Kövér László elmondása szerint teljesítményük megítélésében állam és művész hasonlítanak abban, hogy vagy szolgálják, vagy kiszolgáltatják közösségüket, nemzetüket. Ahogy az állam sem tűzhet ki etikátlan célokat, a művész sem hasíthatja ketté alkotásában az etikát és az esztétikát. Vinczeffy László művészete a szülőföld etikájából sarjadt, és nemcsak stílusának sajátosságai érdemlik meg figyelmet, hanem gondolatainak őszintesége és tisztasága is - méltatta a művészt.



Vinczeffy László azok közé tartozik, akik munkássága új érvet szolgáltat a megmaradásra: "lehet, mert képesek vagyunk rá" - fogalmazott a házelnök.

Kövér László kiemelte: a jelenlegi magyar állam hiszi és tudja, lehet magyar megmaradás és fejlődés Magyarországon és a Kárpát-medencében. "Négy éve azzal bíztak meg bennünket a magyarországi választópolgárok, hogy olyan magyar államot építsünk (...), amely védi és erősíti a magyar nemzetet" - idézte fel, hozzátéve: a gazdasági világválság és az európai értékválság idején legjobb tudásuk szerint teljesítették a választópolgárok megbízását; a magyar állampolgárság és szavazati jog kiterjesztésével megteremtették a közjogi lehetőséget arra, hogy a külhoni magyarok beleszóljanak a nemzet sorsának alakításába.

"Ebben a négy esztendőben a magyar állam visszaadta a reményt a magyar nemzet tagjainak a Kárpát-medencében" - fogalmazott Kövér László.

Szász Jenő, az NSKI elnöke felidézte: kedden a galéria negyedik kiállítása nyílt meg a 2013 októberi indulás óta; eddig Kuti Dénes szovátai festő, Nagy János helembai szobrász és Erfán Ferenc kárpátaljai festőművész mutatkozott be a Bajcsy-Zsilinszky úti kiállítóhelyen.

Vinczeffy László a Hargita megyei Atyhán született, ahonnan a kommunista rezsim űzte el családját. Jóllehet, útkeresése során felhagyott a figuratív elemekkel, mindvégig ragaszkodott kisebbségi sorsához - szólt a művészről.

Szász Jenő emlékeztetett: április 6-án az isaszegi csata évfordulóját ünnepeli a magyarság. Mint hozzátette: az évforduló napján azonban "egy másik csata is vár ránk".

"Kossuthtal szólva: mindnyájunknak el kell menni, és ha ezt valamennyien megtesszük, akkor végérvényesen leszámolhatunk az Operaház fantomjaival" - fogalmazott.

Sturcz János művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára Vinceffy Lászlót méltatva elmondta: az erdélyi festő művészetét sötét tónusok, fémes felületek, titokzatos, bezárkózott, mégis díszes, aranyló formák, szürrealizmus és minimalizmus különös egysége jellemzik.

A Kárpát-haza Galéria Tóth Norbert által rendezett kiállítása április 27-ig látogatható.