Obama kizárja a katonai beavatkozást Ukrajnában

Még az ukránok is elismerik, hogy számunkra nem lenne helyes lépés katonailag összetűzni Oroszországgal, és ez nem lenne jó Ukrajnának sem - nyilatkozta az amerikai elnök. Barack Obama hangoztatta, hogy diplomáciai téren viszont Washington mindent megtesz annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra krími politikájának megváltoztatása érdekében.

Barack Obama amerikai elnök kizárta, hogy az Egyesült Államok bármiféle katonai beavatkozást hajtson végre Ukrajnában.

Egy kaliforniai televíziónak adott interjúban az elnök szerdán kijelentette: "úgy gondolom, még az ukránok is elismerik, hogy számunkra nem lenne helyes lépés katonailag összetűzni Oroszországgal, és ez nem lenne jó Ukrajnának sem".

Obama hangoztatta, hogy diplomáciai téren viszont Washington mindent megtesz annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra krími politikájának megváltoztatása érdekében. Az Egyesült Államok egy szilárd nemzetközi koalíció kialakításán dolgozik, amely "világos üzenetet fog küldeni" Moszkvának - fogalmazott az elnök az NBC hálózathoz tartozó, San Diegó-i KNSD csatornának nyilatkozva.

Az Egyesült Államok - az Európai Unióhoz hasonlóan - szankciókkal sújtotta Oroszországot. Obama most úgy fogalmazott, hogy folyamatosan növelni kívánják a nyomást Moszkvára, hiszen az nem torpant meg a Krím magához ragadásának folyamatával.

Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkár egy szerdai washingtoni beszédben pedig arra figyelmeztetett, hogy Oroszország terjeszkedése Ukrajnában a legnagyobb fenyegetés Európa biztonságára és stabilitására a hidegháború óta. A főtitkár kiemelte: "Az ukrán fejlemények kijózanító erővel intenek arra, hogy Európa biztonságát nem lehet biztosra venni... Számolnunk kell az orosz agresszió hosszú távú stratégiai hatásával biztonságunkra."

A krími válság képei 2014. március 19-én


Oroszország az ENSZ-beli együttműködés nehezítésével fenyegetőzik

Éles szóváltás zajlott le az ENSZ Biztonsági Tanácsában szerdán az amerikai és az orosz nagykövet között: Samantha Power lopáshoz hasonlította az Ukrajna részét képező Krím térségének Oroszország általi bekebelezését, mire Vitalij Csurkin azzal fenyegetőzött, hogy Moszkva más nemzetközi ügyekben sem fog együttműködni az Egyesült Államokkal.

A BT három hét alatt immár nyolcadszor foglalkozott az ukrán válsággal, ami megfigyelők szerint része a Moszkvára a Krímmel történtek miatt gyakorolt nemzetközi nyomásnak.

Az Oroszországot képviselő Csurkin a vitában azt hangoztatta, hogy a Krím orosznak nyilvánításáról szóló szerződés nem mond ellent a nemzetközi jog szabályainak.

Az amerikai Power viszont lopáshoz hasonlította a Krím elcsatolását, és további nemzetközi szankciókat vetített előre Moszkva ellen.

Csurkin az országa elleni sértésnek minősítette Power szavait, és elfogadhatatlannak nevezte azokat.
"Ha az Egyesült Államok küldöttsége együttműködést remél tőlünk a Biztonsági Tanácsban más témákban, Power asszonynak meg kell értenie ezt" - tette hozzá.

A gyakorlatban az ENSZ BT tehetetlen Oroszországgal szemben, hiszen Moszkva vétójoggal rendelkezik a testületben.
Felszólalt a vitában Ivan Simonovic, az ENSZ emberi jogi kérdésekért felelős főtitkárhelyettese is. Ő a krími etnikai kisebbségek, különösen a tatárok sorsa miatti aggodalmának adott hangot.

Simonovic álláspontját Csurkin egyoldalúnak nevezte, és kijelentette, hogy a Krímben orvlövészek bevetésével több provokációs kísérletre is sor került.

Angela Merkel német kancellár a Bundestagban. EPA/Maurizio Gambarini



Merkel: az EU újabb szankciókról dönt a brüsszeli csúcson

Az Európai Unió újabb Oroszország elleni szankciókról dönt a közösség állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján - mondta a német kancellár csütörtökön a Bundestagban.

Angela Merkel a német törvényhozás alsóházában mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a csütörtökön kezdődő kétnapos csúcson egyelőre a személyek elleni célzott intézkedéseket terjesztik ki, de ha Oroszország miatt tovább mélyül az ukrajnai válság, az EU továbblép a szankciós rendszer harmadik szakaszába, amely gazdasági büntetőintézkedéseket irányoz elő.

Oroszország valamennyi nemzetközi szervezetben elszigetelődött - mondta Angela Merkel. A hét legnagyobb nyugati ipari hatalmat és Oroszországot összefogó G8 csoport jövőjéről szólva hangsúlyozta: "ameddig nincsenek meg a politikai feltételei ennek a rendkívül fontos együttműködési formának, addig nincs G8 csoport, és nincs G8 csúcstalálkozó sem".

A német kancellár megerősítette, hogy a Nyugat nem ismeri el a Krím félszigeten tartott "úgynevezett népszavazás" eredményét és a terület Oroszországhoz csatolását. Az ukrajnai válságban követett német politika elemeit ismertetve kiemelte, hogy a szankciók mellett törekedni kell a politikai rendezésre, amelynek első lépéseként az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében nemzetközi megfigyelőket kell küldeni Ukrajnába. A német törekvések harmadik fő eleme Ukrajna pénzügyi támogatása uniós összefogással, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködve.

A Merkel vezette konzervatívokkal kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) frakcióvezetője, Thomas Oppermann rámutatott, hogy a Krím félsziget ügyében folytatott orosz politikából kibontakozhat egy új moszkvai stratégia, a "Putyin-doktrína", ami azt jelenti, hogy az orosz vezetés fenntartja magának a jogot a beavatkozásra más országok belügyeibe, ha úgy értékeli, hogy veszély fenyegeti az ottani orosz közösséget. Ez a doktrína súlyos nemzetközi feszültségekhez vezethet, ezért határozottan fel kell lépni ellene, akár gazdasági szankciókkal is - mondta a szociáldemokrata politikus.

Az ellenzék legnagyobb pártja, a Baloldal élesen bírálta a Nyugat és a német kormány politikáját. Gregor Gysi frakcióvezető szerint a Nyugat "kettős mércét alkalmaz", mert tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy Koszovó elszakadjon Jugoszláviától, ami éppen úgy megsértette a nemzetközi jog előírásait, mint a Krím félsziget elszakítása Ukrajnától.

Párizs októberben dönt

Októberre, a leszállítás időpontjára halasztotta a döntést Franciaországról arról, hogy az ukrajnai fejlemények miatt felfüggeszti-e az Oroszországgal két Mistral típusú hadihajó leszállítására kötött megállapodást - közölte csütörtökön Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter.

Az elmúlt napokban Franciaország többször is megfenyegette Oroszországot a szerződés esetleges felfüggesztésével.

Laurent Fabius külügyminiszter kedden úgy fogalmazott, hogy "elképzelhetőnek tartjuk ezeknek az eladásoknak a törlését, ha (Vlagyimir) Putyin orosz elnök folytatja azt, amit csinál" Ukrajnában. A francia-orosz ipari kamara már a múlt héten jelezte "erős aggályait" a megállapodás teljesítését illetően.

"Az első hadihajó leszállítása októberben esedékes, vagyis a felfüggesztés kérdését októberben kell feltenni" - mondta a védelmi miniszter a BFM hírtelevízióban. "Laurent Fabius azért jól tette, hogy már kilátásba helyezte a lépést" - tette hozzá.

A német kormány viszont szerdán leállított egy több millió euró értékű német-orosz hadiipari fejlesztést. A német gazdasági minisztérium közleménye szerint azonnali hatállyal felfüggesztették a Rheinmetall technológiai konszern hadiipari részlegének egyik oroszországi beruházását. A cég a Nyizsnyij Novgorod térségében fekvő Mulino településen egy évente 30 ezer katona kiképzésére alkalmas lőteret épít, amelyet az eredeti tervek szerint az idén akarnak átadni. A jelenlegi helyzetben vállalhatatlan lenne, ha a kormány megadná az engedélyt a beruházáshoz szükséges eszközök, felszerelések oroszországi exportjára - indokolta a minisztérium a döntést.

A francia védelmi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a megrendelt Mistralok "olyan hajók, amelyek nincsenek felfegyverezve, és csak akkor válnak hadihajóvá, ha Oroszországba értek".

A két Mistral típusú francia hadihajó Oroszországnak történő szállításáról 2011 júniusában írtak alá megállapodást Szentpéterváron a francia gyártó és az orosz beszerző vállalat képviselői. Az 1,2 milliárd eurós (374 milliárd forintos) ügyletről két év előkészület és alkudozás után állapodott meg Nicolas Sarkozy akkori francia államfő és Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök.

A 199 méter hosszú és 32 méter széles Mistral hadihajók rendkívül jó manőverezési képességgel rendelkeznek, alkalmasak csapatoknak a hadszíntérre szállítására, helikopterek vagy harckocsik hordozására, de hadikórház vagy parancsnoki főhadiszállás is berendezhető rajtuk. Ráadásul nagyon halk működésűek, és műanyagalapú testük teljes mértékben védi őket a mágneses vízi aknáktól.

Le Drian a Krímben kialakult helyzetet "elfogadhatatlannak" nevezte, de úgy vélte, hogy "határozott diplomáciával" el lehet kerülni a helyzet súlyosbodását.

"A katonai beavatkozás lehetősége számomra jelenleg kizártnak tűnik, mert bízom a diplomáciában, amely dolgozik is jelenleg" - hangsúlyozta. Közölte: pénteken találkozik lengyel és balti államokbeli kollégáival, hogy kifejezze nekik Franciaország "szolidaritását, és áttekintse velük, hogyan lehet támogatni biztonsági erőfeszítéseiket".

Elengedték Szerhij Hajduk ukrán ellentengernagyot

Szabadon engedték csütörtök reggel a Krímben Szerhij Hajduk ellentengernagyot, az ukrán haditengerészet parancsnokát, és rajta kívül még hét embert - közölte újságírókkal az ukrán parlament egyik képviselője.

Andrij Szencsenko szerint Hajdukot és a többi túszt a krími Csonhar falunál engedték el. Egy másik parlamenti képviselő, Anatolij Hricenko is arról számolt be a Facebook közösségi portálon, hogy Csonharnál más túszokkal együtt szabadon engedték a fiát.

Az új kijevi hatalomhoz hű ellentengernagyot bilincsben vezették el szerdán az ukrán hadiflotta vezérkarának szevasztopoli bázisáról, amelyet aznap reggel orosz katonák és fegyvertelen férfiak egy csoportja kerített hatalmába. Krími hírforrások szerint Hajdukot a szevasztopoli ügyészségi szervek vették őrizetbe, hogy kihallgassák, amiért - mint közölték - "továbbította az ukrán katonai egységeknek azt a Kijevből érkezett parancsot, hogy használjanak fegyvert békés állampolgárokkal (a krími önvédelmi erők tagjaival) szemben".

Szabadon engedését ultimátumban követelte Olekszandr Turcsinov ukrán házelnök, ügyvivő államfő. Arra figyelmeztette az orosz katonákat és a krími kormányt: ha kijevi idő szerint este kilenc óráig nem hagynak fel mindenféle provokációval az ukrán katonákkal szemben, valamint nem engedik szabadon az ellentengernagyot, továbbá minden foglyul ejtett katonát és polgári személyt, akkor a kijevi vezetés megteszi a megfelelő intézkedéseket, beleértve "technikai és technológiai jellegűeket" is.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is arra kérte a Krími Köztársaság vezetését, hogy engedje szabadon és hagyja Ukrajnába távozni Szerhij Hajduk ellentengernagyot.

Az orosz védelmi minisztérium arról tájékoztatott szűkszavú csütörtöki közleményében, hogy Sojgu telefonon beszélt Ihor Tenjuh ukrán védelmi miniszterrel, akivel "folytatták az ukrajnai válság különböző aspektusainak megvitatását", illetve szó volt köztük arról is, hogy mit kell tenni a krími helyzet csillapításáért. Sojgu és Tenjuh abban állapodott meg, hogy ennek érdekében "fenntartják a munkakapcsolatot".

Kárpátaljai hadkiegészítő parancsnok: csak a hadkötelesek adatait egyeztetik

Korábban és jelenleg is csak adategyeztetés történik a kárpátaljai hadkötelesek körében, senki ne essen pánikba, ha behívót kap, mert elsősorban a volt tiszteket és tiszthelyetteseket keresik meg adatfelvétel céljából jelentette ki Ivan Vaszilcjun ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lapnak.

Az újság csütörtöki számában közölt nyilatkozatban az ezredes elmondta, hogy a hadkiegészítő parancsnokságok személyi állományát a készültségnek megfelelően növelték, a pótszemélyzet a nyilvántartások kezelését, a bevethető civil technika jegyzékbe vételét végzi, hogy egy esetleges teljes mozgósítás esetén zökkenőmentes legyen a feladat végrehajtása.

Hozzátette, hogy továbbra sem érkezett Kijevből rendelkezés arra vonatkozóan, milyen feladatok teljesítésével bízzák meg a kárpátaljai egységeket. Ennek megfelelően korábban és jelenleg is csupán adategyeztetés zajlik a hadkötelesek körében hangsúlyozta, megjegyezve, hogy senkinek nem kell pánikba esnie, ha behívót kap, a hadkiegészítő parancsnokságok ugyanis mindenekelőtt a tartalékosokat, azaz a volt tiszteket és tiszthelyetteseket rendelik be adategyeztetés céljából, s van, akitől csak telefonon kérik elérhetőségének a megadását.

A parancsnok szerint a teljes mozgósítás azokat érintheti, akik korábban sorkatonai vagy szerződéses szolgálatot teljesítettek, jártasak a harckocsivezetésben, vagy páncélos parancsnokaként szolgáltak. Jelenleg ugyanis e téren mutatkozik hiány a szárazföldi erőknél mondta. Arra a kérdésre, hogy hány főt mozgósíthatnak Kárpátalján, a főtiszt nem adott választ.

A lap felvetésére, amely szerint a mozgósítás hírére korábban a magyarlakta járásokból a hadköteles fiatalok külföldre, a szomszédos Magyarországra távoztak, az ezredes kifejtette: akik a mozgósításkor külföldön tartózkodnak, azokat nem hívják be, amennyiben az adott település polgármesteri hivatalának katonai nyilvántartója hivatalos értesítést küld arról, hogy az érintett személy nincs az országban.

"Többen azzal a panasszal fordultak hozzánk, hogy magyarokat hívnak be. Leszögezném, a behívásnál nincs jelentősége annak, hogy valaki magyar, német vagy ukrán nemzetiségű" mondta Vaszilcjun, aki megerősítette az újság értesülését, miszerint hétfőn páncélozott harci járművek és egy kétszáz fős taktikai egység indult el Ungvárról Ukrajna belseje felé, az ukrán-orosz határra vezényelték az alakulatot.

A beregszászi és beregszászi járási katonai helyzettel kapcsolatban Babják Zoltán polgármester a Németh Zsolttal, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárával szerda este Beregszászon folytatott megbeszélésén közölte, hogy mostanáig a helyi hadkiegészítő parancsnokság belső, adminisztratív törzsét bővítették ki 47 fővel, elsősorban olyan tartalékos tisztekkel és közigazgatási alkalmazottakkal, akik az esetleges mozgósítással kapcsolatos szervező munkát végzik. A sajtónak azt is elmondta, hogy információja szerint a mozgósítás elrendelésének esetén Beregszászról 100, a hozzá tartozó járásból 200 tartalékost fognak behívni, de csak katonai tapasztalattal és a hadseregben használható képzettséggel rendelkező személyeket.

Beregszász polgármestere: egyetlen krími menekült sem kérte befogadását a várostól

Beregszász önkormányzatát idáig még senki nem kereste meg a Krímből azzal, hogy menekültként kérne elhelyezést a várostól, s felsőbb utasítás sem érkezett a menekültek fogadásához szükséges feltételek megteremtésének elkezdését illetően közölte Babják Zoltán, a város polgármestere.

Babják, aki szerda este Beregszászon Németh Zsolttal, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárával találkozott, a megbeszélés előtt az MTI érdeklődésére elmondta: a városban nincsenek biztosítva a krími menekültek esetleges fogadásához szükséges feltételek, s a helyi önkormányzatot a felsőbb hatóságok sem keresték meg azzal, hogy kezdje meg a kérdéssel kapcsolatos szervezési munkát. Hozzátette: sem Beregszász, sem a járás nem részesült eddig abból a pénzből, amelyet a múlt héten szavazott meg a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) a Krímben állomásozó katonák családtagjainak kárpátaljai üdülőtelepeken és szanatóriumokban történő elhelyezésére.

Azzal kapcsolatban, hogy szerdán Vaszil Vovkunovics, a Szabadság (Szvoboda) párt helyi szervezetének vezetője a sajtónak bejelentette, hatósági megbízásból felmérte, hogy a Krímből menekülők közül Beregszászon 100, a járásban pedig 50 család lenne elhelyezhető, Babják kifejtette: nem tárgyalt az ügyben a pártaktivistával. Megjegyezte, eddig csak beregszászi önkormányzati képviselők egy csoportja kérelmezte a megyei hatóságoktól krími menekültek fogadásának engedélyezését a Beregszászhoz közeli Bene község megüresedett gyermekotthonában.

Gajdos István: aggodalmakra ad okot az új nyelvtörvény tervezete

Az előkészületben lévő új ukrán nyelvtörvény komoly mértékben szűkítené a kisebbségek nyelvi jogait, mert a jelenlegi 10-ről 30 százalékra emelné a kisebbségi nyelvek használhatóságának küszöbét, s a magyar tannyelvű oktatást az állam anyagi lehetőségeitől tenné függővé jelentette ki Gajdos István, az ukrán parlament képviselője az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap csütörtöki számában megjelent nyilatkozatában.

A magyar honatya, aki egyben az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, az újságnak elmondta: a nyelvtörvény tervezetében nem szerepel annak elismerése, hogy minden ember elidegeníthetetlen jogát képezi a nyelvek szabad használata a magán- és a közéletben, ami egyenesen ellentétes a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának preambulumával.

Roppant aggasztónak tartja továbbá, hogy a tervezet szerint csak községek, nagyközségek és városok szintjén lehetne használni a regionális nyelveket, megyei szinten már nem, ráadásul a jelenleg érvényes 10-ről 30 százalékra emelné azt a küszöböt, ami lehetővé tenné ezt. Szerinte ez teljességgel elfogadhatatlan, de vélekedése szerint még így sem biztos, hogy a kisebbségek élni tudnak nyelvi jogaikkal ott, ahol számarányuk eléri a 30 százalékot, mert a jogszabály ezt túl bonyolult eljáráshoz kötné. Például minden egyes település esetében külön döntést kellene hoznia a megyei tanácsnak (közgyűlésnek), majd a parlamentnek a kisebbségi nyelvhasználat ügyében emlékeztetett a politikus.

Gajdos kiemelte: komoly veszély fenyeget az anyanyelvű oktatást illetően is, mert a tervezetben egy óriási csapdát rejtettek el. A törvény ugyanis csak azt írná elő az állam számára, hogy az anyanyelvet, így a magyart oktassák kötelezően, a többi tantárgyat pedig csak akkor tanítanák anyanyelven, ha az államnak lenne rá lehetősége mutatott rá. Hozzátette: amennyiben a hivatalnokok úgy ítélnék meg, hogy nincs rá pénz az államkincstárban, akkor nem indítanának magyar osztályt, ami ellentétes az ukrán alkotmánnyal, amely szavatolja az anyanyelvi oktatáshoz való jogot.

Emellett a tervezet a 30 százalékos küszöbhöz kötné azt, hogy mely településeken működhetnének állami vagy önkormányzati fenntartású magyar tannyelvű iskolák emlékeztetett. Vagyis ott, ahol a magyarok aránya nem éri el e mutatót jegyezte meg , nem lehetne ilyen tanintézet, tehát megszűnnének a magyar iskolák Ungváron, Munkácson és más kárpátaljai városokban.

Gajdos azt is elmondta, hogy a nyelvtörvényt előkészítő bizottság következő üléséig Tóth Mihály kisebbségjogi szakértővel közösen írásba foglalnak minden általuk kifogásolt részletet, és javaslatot tesznek a problémák orvoslására, megpróbálva bevinni a tervezetbe a jelenleg hatályos törvényből mindazt, ami a kárpátaljai magyarok érdekeit szolgálja.