Washington vízumkorlátozással sújtja az Ukrajna területi egységét veszélyeztetőket

Az Egyesült Államok elnöke csütörtökön vízumkorlátozást rendelt el az Ukrajna területi egységét veszélyeztető oroszokkal és krímiekkel szemben. Barack Obama aláírt egy olyan rendeletet is, amelynek értelmében befagyasztják az Ukrajnát destabilizálók Egyesült Államokban lévő vagyonát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem szerepel a szankciókkal sújtott személyek listáján - közölte az amerikai kormány egy névtelenül nyilatkozó, magas rangú tisztségviselője. Mint mondta, "szokatlan és rendkívüli körülmény lenne egy államfő szankcionálása" és Washington nem kívánja rögtön ezzel elkezdeni a büntetőintézkedéseket.

Az érintett személyek és intézmények konkrét körét egyelőre nem nevezték meg és az amerikai kormány egyelőre annak megválaszolása elől is kitért, hogy a szankciók Moszkva ellen is irányulnak-e. A Fehér Ház nyilatkozatban közölte, hogy a rendelkezéseket rugalmasan fogják kezelni, és azok ellen érvényesítik, akiknek közük van az ukrán helyzet destabilizáláshoz, beleértve a krími katonai intervenciót.

A Fehér Ház nem zárta ki, hogy a helyzet romlása esetén további büntetőintézkedések foganatosítson. Az amerikai elnök ugyanakkor kifejezte készségét, hogy az összes érintett féllel együttműködjön egy olyan diplomáciai megoldás kidolgozásában, amely csökkentené a feszültséget és helyreállítaná Ukrajna szuverenitását és felszólította Oroszországot, hogy kezdjen közvetlen tárgyalásokat Ukrajnával.

A szankciók azokat a személyeket veszik célba, akik aláássák az ukrán demokráciát és az új ukrán kormány helyzetét, veszélyeztetik az ország békéjét, biztonságát és szuverenitását, közük van a kormányzati vagyon hűtlen kezeléséhez és akik Kijev beleegyezése nélkül kormányzati fennhatóság létrehozására törekednek Ukrajna bármely részén. A szankciók megtiltják, hogy amerikai állampolgárok üzleti viszonyt folytassanak az érintettekkel.

Az Egyesült Államok már korábban határozott arról, hogy nem ad beutazási engedélyt azoknak, akik Ukrajnában megsértették az emberi jogokat. Az új vízumkorlátozás azonnali hatállyal lépett életbe.

Megsértené a nemzetközi jogot egy olyan, a Krím félsziget Oroszországhoz csatolásáról tartandó népszavazás, amelyet a Kijevvel való egyeztetés nélkül tartanának meg - figyelmeztette Moszkvát egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú amerikai tisztségviselő. A krími hatóságok március 16-ra tűzték ki a referendum megtartását.

Az amerikai illetékes kijelentette: az Egyesült Államok álláspontja szerint a Krím ügyében minden döntést a kijevi kormánynak kell meghoznia. Hangsúlyozta, hogy nem állhat elő olyan helyzet, amelyben egy ország legitim kormányát kirekesztik egy olyan döntésből, amely az adott ország egyes részeire vonatkoznak.

Az amerikai kongresszus eközben gyorsított ütemben dolgozik azon, hogy szankciókat léptessen életbe Oroszország ellen a Krím megszállása miatt. A készülő intézkedések, amelyekről a tervek szerint jövő héten szavaz majd a törvényhozás, korlátozásokat vezetnek majd be az orosz kormány tisztségviselői, valamint az állami tulajdonú orosz bankok és vállalatok, egyebek között a petrokémiai cégek ellen. A kongresszus egyúttal újabb hitelgaranciákat kíván nyújtani Ukrajnának.

Washingtoni álláspont szerint az amerikai szankciók akkor lesznek hatékonyak, ha az Európai Unió is hasonlókat léptet életbe.

Obama: sértené a nemzetközi jogot a krími népszavazás

Sértené a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, ha népszavazást tartanának a Krím félszigeten az Oroszországhoz való csatlakozásról - közölte Barack Obama amerikai elnök csütörtöki sajtóértekezletén.

Obama leszögezte, hogy a Krímmel kapcsolatos bármiféle döntést csak az ukrán kormány részvételével lehet meghozni, és a területre be kell engedni a nemzetközi megfigyelőket, akik a napokban sikertelenül próbáltak belépni a félszigetre.

Az amerikai elnök egyúttal hangsúlyozta: az Oroszországgal szembeni amerikai szankciók azt a célt szolgálják, hogy Moszkva megfizessen ukrajnai lépéseiért. Washington és szövetségesei továbbra is határozottan ki fognak állni az orosz nemzetközi jogsértésekkel szemben - tette hozzá.

Az amerikai elnök sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a helyzet romlása esetén nem zárhatóak ki további lépések az Egyesült Államok részéről. Barack Obama abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a nemzetközi közösség közös erővel segíteni fog Ukrajnának, és egységesen ellenzi Oroszország lépéseit.

Kerry és Lavrov Ukrajnáról egyeztetett Rómában 

Az ukrán helyzetről egyeztetett csütörtökön Rómában John Kerry amerikai külügyminiszter és orosz kollégája Szergej Lavrov, de megállapodás nem született.

A római külügyminisztériumban tartott találkozó után Szergej Lavrov újságírók előtt kijelentette, hogy nem jött létre semmilyen megállapodás. Az orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államok a szankciókkal nyomást kíván gyakorolni Oroszországra, azok "elmérgesítik a légkört".

"Bármilyen megoldást az összes félnek támogatnia kell, a Krímben élőket is beleértve" - hangoztatta Szergej Lavrov.

Az olasz fővárosba eredetileg Líbiáról hívtak össze nemzetközi konferenciát, az azonban kis "Ukrajna-csúccsá" változott.

John Kerry és Szergej Lavrov megbeszélése az ukrajnai válságról Rómában


Az amerikai külügyminiszter Ukrajnáról egyeztetett Federica Mogherini az új olasz kormány külügyminiszterével is, valamint Laurent Fabius a francia és Franz-Walter Steinmeier a német diplomácia vezetőjével, akik szintén a "líbiai" konferenciára érkeztek Rómába.

"Ha Oroszország bekebelezi a Krímet, az a világbékét fenyegeti" - fogalmazott Laurent Fabius francia külügyminiszter.

A Líbiának szánt nemzetközi segélyekről rendezett konferencián mintegy negyven delegáció vett részt többek között Jeffrey Feltman az ENSZ helyettes főtitkára és Ali Zeidan líbiai miniszterelnök. Federica Mogherini nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy Moammer Kadhafi 2011-es bukása óta az észak-afrikai országban túl lassan halad az átalakulás folyamata.

"Líbiának határain belül kell stabilitásra találnia, ezt semmilyen külső segítség nem tudja megteremteni" - hangoztatta az olasz külügyminiszter. Hozzátette, a konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy Líbiában újra kell indítani a nemzeti párbeszédet a szélsőséges erők elszigetelésével.

Kerry a Kijevvel való közvetlen tárgyalásokra sürgette Lavrovot

Az Ukrajnával folytatandó közvetlen tárgyalásokra sürgette Szergej Lavrov orosz külügyminisztert amerikai kollégája, John Kerry - közölte a washingtoni külügyi tárca.

Washington közlése szerint a mintegy negyvenperces megbeszélés során Kerry hangsúlyozta, az Egyesült Államok nagyon fontosnak tartja, hogy Moszkva közvetlen párbeszédet kezdjen Kijevvel. Kerry és Lavrov megvitatta, milyen feltételek mellett jöhetne létre egy ilyen egyeztetés.

Szergej Lavrov elmondta, Moszkva számára a legfontosabb szempont a február 21-én, az azóta leváltott Viktor Janukovics ukrán elnök és az akkori ellenzék közötti megállapodások végrehajtása. Ezek közül is a legfontosabbak az alkotmány reformjáról, egy nemzeti egységkormány megalakításáról és az alkotmányreform után választások megszervezéséről szóló megállapodások.

Egy másik fontos szempont, hogy minden rendezési folyamatnak "valamennyi ukrán régió egyértelmű beleegyezésén kell alapulnia" - mondta Lavrov.

Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta azt is, hogy a nemzetközi megfigyelőknek sürgősen be kell jutniuk a Krím félszigetre, hogy képet alkothassanak a helyzetről.

A két külügyminiszter két napon belül már harmadszor egyeztetett egymással az ukrajnai válságról.

Moszkva cinikusnak és primitívnek tartja Putyin kijelentéseinek washingtoni bírálatát

Az orosz külügyminisztérium cinikusnak és primitívnek tartja Vlagyimir Putyin kijelentéseinek washingtoni cáfolatait - közölte csütörtökön a moszkvai tárca szóvivője.

Az amerikai külügyminisztérium tíz pontban cáfolta meg az orosz államfő keddi sajtótájékoztatóján elhangzottakat, és ezt a listát elhelyezte a honlapján. Washingtonban egyebek között arról tájékoztattak: komoly bizonyítékokkal rendelkeznek arról, hogy a Krím félszigeten Vlagyimir Putyin állításaival szemben nem helyi önvédelmi csoportok, hanem az orosz különleges szolgálatok alkotják az ukránellenes erők legfőbb erejét.

Az orosz külügy a valóság primitív eltorzításának és cinikusnak, a kettős mérce nem titkolt alkalmazásának minősítette az amerikai tárca pontokba szedett és az orosz elnök szavaival ellentétes állításait.

Moszkva kemény szavakkal illette amerikai partnerét amiatt is, hogy az szerinte "lelkiismeretlenül az (ukrajnai) események egyoldalú értelmezésére törekszik, mintha nem lett volna számos bizonyítéka a radikális-nacionalisták atrocitásainak, beleértve a televíziós kamerák előtti leszámolást és az orvlövészek provokatívnak szánt gyilkosságait".

Az orosz külügyminisztérium azzal vádolta meg Washingtont, hogy ő maga "táplálta a Majdant (a kijevi főtérről kiindult ukrajnai ellenzéki tüntetéseket) és bujtogatott az ukrán hatalom erőszakos megdöntésére, "megtisztítva az utat azok előtt, akik most törvényes hatalom birtokosainak adják ki magukat Kijevben".

Moszkva szerint az Egyesült Államoknak nincs erkölcsi alapja arra, hogy "a nemzetközi jognak és más országok szuverenitásának a tiszteletben tartásából adjon leckét". Az orosz tárca egyebek közt a jugoszláviai bombázásokra és arra emlékeztette Washingtont, hogy "az amerikai csapatok mondvacsinált indokkal vonultak be Irakba". A külügyi közlemény az 1958-as libanoni, az 1965-ös dominikai, az 1983-as grenadai és az 1986-os líbiai katonai akciókat is felemlegette.

Moszkvában ismét azt hangoztatták, hogy Oroszország, amelyet "katonai agresszióval vádolnak", csak a saját honfitársai érdekében lép fel, akik a Krím félsziget lakosságának többségét alkotják. Azért áll ki mellettük, hogy - mint vallják az orosz fővárosban - "a szélsőséges nacionalista erők nehogy még egy véres Majdant idézzenek elő".