A krími parlament elvben csatlakozott Oroszországhoz

Elvi döntést hozott a krími parlament arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz.

A krími parlament elvi döntést hozott csütörtökön arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz - közölte Rusztam Tyemirgalijev krími miniszterelnök-helyettes az orosz média beszámolói szerint.

A parlament döntött arról is, hogy március 16-án tartanak népszavazást a jelenleg Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság státusáról. A különleges státust élvező Szevasztopol városi tanácsa ugyancsak népszavazást írt ki március 16-ra arról, hogy e város Oroszország részévé váljon-e.

A szavazásra jogosultaknak két kérdést tesznek fel. Az első az, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második pedig az, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását.

Először az volt a terv, hogy május 25-én, az ukrán elnökválasztással egy időben tartják meg a referendumot. Később március 30-ra, most pedig március 16-ra módosították az időpontot.

Az orosz parlament egyszerűsített eljárásban tárgyalná a Krími Autonóm Köztársaság csatlakozását

Orosz kormánypárti politikusok támogatták csütörtökön a krími törvényhozásnak az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz csatlakozásáról hozott elvi döntését.

Nem sokkal a szimferopoli döntés megszületése után az Egységes Oroszország párt több törvényhozási képviselője és vezető politikusa úgy nyilatkozott: ha azt a népszavazás megerősíti, készek egyszerűsített eljárásban a csatlakozást megtárgyalni.

Szergej Zseleznyak, az Egységes Oroszország párt vezető testületének (JeR) tagja, az orosz duma alelnöke közölte, hogy Kijev maga juttatta el a Krími Autonóm Köztársaság vezetését odáig, hogy gyors döntést hozzon a terület státusáról.

Anatolij Liszkov, a felsőház alkotmányügyi és jogi bizottságának kormánypárti tagja szerint csupán néhány nap szükséges ahhoz, hogy a Szövetségi Tanácsban végbemenjen az eljárás, és a Krími Autonóm Köztársaság Oroszország részévé váljon.

A felsőház egy másik szenátora azonban arra figyelmeztetett, hogy nem kellene elsietett döntést hozni Moszkvában a krími terület Oroszországhoz csatlakozása ügyében. Valerij Snyakin, az ukrajnai helyzet vizsgálatára a Szövetségi Tanácsban létrehozott bizottság tagja szerint meg kell várni, amíg a félsziget lakossága véleményt nyilvánít a március 16-ra kitűzött népszavazáson. Hozzátette, hogy Oroszország hozzáállása már így is ismeretes: a hatalom minden szerve támogatja az krími parlament álláspontját. Snyakin azt mondta, hogy "amíg nincs meg a referendum eredménye, nem kell zavart kelteni, türelmesnek kell lenni".

Leonyid Szluckij, a parlament alsóházának FÁK-országokkal foglalkozó bizottsági elnöke azt közölte, hogy megvárják a Krími Autonóm Köztársaság lakosságának döntését, de a március 16-ra előrehozott krími népszavazás után egy héttel már tárgyalhatják egyszerűsített eljárásban a terület Oroszországhoz csatlakozását.

A politikus azt hangoztatta ugyanakkor, hogy az orosz Állami Duma valamennyi frakciója jelenleg Ukrajna területi egységének megőrzését támogatja, de hozzátette, hogy a krími lakosságnak joga van "kérdéseket feltenni és azokat népszavazásra bocsátani".

Korábban, a krími törvényhozás elvi döntésére reagálva Szergej Mironov, az Igazságos Oroszország párt frakcióvezetője kijelentette, hogy a duma akár már a jövő héten napirendre tűzheti az általuk múlt pénteken benyújtott törvénymódosítási javaslatot.

Az orosz ellenzéki párt azt a 2001-es törvényt akarja megváltoztatni, amely az újabb területek Oroszországi Föderációhoz csatolását szabályozza. Azt szeretnék, ha a törvény kimondaná: egy külföldön lévő adott terület annak az országnak az egyetértése nélkül is csatlakozhasson Oroszországhoz, amelytől el akar szakadni. Azt is rögzítenék az orosz törvényben, hogy az elszakadni vágyó terület Oroszországhoz csatolása akkor is megtörténhessen, ha nincs erről nemzetközi egyezmény az ebben érintett állam és Oroszország között.

Illegálisnak nevezte a krími népszavazást az ügyvivő ukrán államfő

Illegálisnak és bohózatba illőnek nevezte a Krími Autonóm Köztársaság parlamentje által az Oroszországhoz való csatlakozásról kiírt népszavazást Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő csütörtökön tévébeszédében.

Turcsinov azt is közölte, hogy a kijevi törvényhozás eljárást indít a krími parlament feloszlatása és a referendum megakadályozása érdekében.

"Ez nem népszavazás, ez egy bohózat, csalás, egy bűntény, amit az Orosz Föderáció hadserege irányít" - mondta Turcsinov televíziós beszédében egy kék-sárga ukrán zászló előtt állva, azt hangsúlyozva, hogy a krími törvényhozás döntése nemcsak törvénytelen, de ellentétben áll az ukrán nép akaratával és a krími lakosok érdekeivel is.

Az ügyvezető államfő beszédében az ukrán alkotmány 76. cikkére hivatkozott, amely szerint kizárólag országos referendum dönthet Ukrajna határait és területi változásait érintő kérdésekben. Kiemelte azt is, hogy tíz nap alatt lehetetlen megszervezni és lebonyolítani akár csak egy helyi népszavazást is.

Olekszandr Turcsinov beszédében azt mondta, hogy hatásköreivel élve megakadályozza a krími parlament döntését. "A területünk sérthetetlenségét védelmezzük, országunk szuverenitását védelmezzük. Meggyőződésem, hogy Ukrajna azon állampolgárai, akik a krím területén élnek, közre fognak működni ebben" - mondta.

Ukrán miniszter: alkotmányellenes a krími népszavazás

Illegitimnek nevezte az ukrán gazdasági miniszter csütörtökön a Krími Autonóm Köztársaságban tervezett népszavazást arról, hogy a félsziget csatlakozzon-e Oroszországhoz.

"Álláspontom szerint ez a népszavazás alkotmányellenes" - mondta Pavlo Seremeta gazdasági miniszter újságíróknak Kijevben, megerősítve kormánya álláspontját a krími vezetés döntéséről, miszerint március 16-án népszavazást írnak ki a kérdésben.

A szavazásra jogosultaknak két kérdést tesznek fel. Az első az, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második kérdésre válaszolva a szavazóknak elvben lehetőségük lesz úgy is dönteni, hogy a Krím maradjon Ukrajna része, megnövelt jogkörökkel.

A tatárok nem ismerik el törvényesnek a népszavazást

A krími tatár kisebbség nem ismeri el törvényesnek az Oroszországhoz való csatlakozásról tervezett népszavazást, és a nemzetközi közösséghez fordul segítségért - közölte csütörtökön az egyik vezetőjük.

Most nagyon fontos, hogy a nemzetközi közösség már az első órákban tegyen gyakorlati lépéseket. A helyzet esztelen gyorsasággal halad a szakadék felé - mondta az ukrán Hromadszki TV csatornának Refat Csubarov, a krími tatárok parlamentjének elnöke.

Csubarov felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnában nincs törvény a helyi népszavazásokról, emiatt abszurdnak minősítette a referendum kiírását, miközben "az utcákat fegyveresek és páncélosok lepik el". A döntést szerinte "néhány őrült hozta".

A tatárok a Krím lakosságának 12 százalékát teszik ki.

Az Egyesült Államok alkotmányellenesnek bélyegzi a krími népszavazást

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma alkotmányellenesnek minősítette csütörtökön azt, hogy a Krímben népszavazást tartsanak a terület hovatartozásáról.

A minisztérium közleménye szerint a terv teljesen ellenkezik Ukrajna alkotmányával.

A Krímben egy helyi kereskedelmi tévéadó frekvenciáját a Rosszija 24 orosz állami hírtelevízió foglalta el

A Rosszija 24 orosz állami hírtelevízió a dél-ukrajnai Krím éterében elfoglalta egy helyi kereskedelmi adó helyét - erősítette meg csütörtökön Katerina Mjasznyikova, a tévés és rádiós műsorszórók független szövetségének ügyvezető elnöke.

Szavait az Ukrainszka Pravda idézte internetes oldalán a TeleKritika nevű ukrán honlap cikkére hivatkozva. Az értesülés szerint a Csornomorszkoj (Fekete-tenger) tévétársaság birtokában vannak 2015 októberéig a közvetítési jogok a 17-es frekvencián, az egész Krímre kiterjedően.

Március 3-án azonban a helyi műsorszóró központ a csatornát lekapcsolta a hálózatról, amit azzal indokolt, hogy erőszakkal kötelezték erre. Képviselőjük továbbá elmondta, arról értesültek, hogy halálosan megfenyegették a Csornomorszkoj tévé újságíróit, és ezért inkább önként lekapcsolták a csatornát.

A frekvenciákat az ukrán nemzeti médiatanács osztja ki pályáztatással.

Krími vezető: az "ukrán hadsereg" megszálló a Krím területén

Megszálló hadseregnek nyilvánította csütörtökön a Krím félszigeten állomásozó ukrán erőket a múlt héten kinevezett új krími kormány első elnökhelyettese jelentette a Szabadság Rádió (a Szabad Európa Rádió ukrán nyelvű adása).

Rusztam Temirgalijev azután beszélt erről, hogy előzőleg a krími parlament elvi döntést hozott arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz.

"A Krímnek az Oroszországi Föderációhoz történt csatlakozása hatályba lépett " jelentette ki Temirgalijev, aki szerint a március 16-ra előre hozott, a Krím státusával kapcsolatos népszavazásra a ennek megerősítése miatt van szükség.

A politikus szerint a Krím területén állomásozó egyetlen törvényes haderő az orosz hadsereg. "Harmadik országok vagy más államok haderőit a vonatkozó követelményekkel együtt megszállónak fogjuk tekinteni"- fogalmazott az első miniszterelnök-helyettes.

Temirgalijev szerint az ukrán erők vagy újból esküt tesznek, vagy biztonságosan elhagyhatják a félsziget területét.

Hozzátette: jelenleg készül a Krím, mint Oroszországhoz tartozó jogalany és az Oroszországi Föderáció között egy szerződés, amelyben meghatározzák a Krím hatásköreit és egy sor gazdasági mutatót. A krími politikus leszögezte: a Krím a "rubelövezethez" tartozik majd, és a félszigeten található teljes ukrán állami tulajdon, valamennyi ukrán állami vállalat a Krími Autonóm Köztársaság tulajdonába megy át.

A krími tatár parlament ENSZ-békefenntartók kiküldését javasolja

A krími tatár parlament (medzslisz) azzal a kéréssel fordult a nemzetközi szervezetekhez, hogy küldjenek ENSZ-békefenntartó kontingenst a Krími Autonóm Köztársaságba - jelentette az Interfax-Ukraina.

Refat Csubarov, a medzslisz elnöke csütörtökön közölte: a tatár parlament szerdán fogadta el a folyamodványt, amelyben nemzetközi szervezetekhez, köztük az ENSZ-hez, az EBESZ-hez, a nemzeti parlamentekhez, valamint az EU és az Európa Tanács tagállamainak kormányfőihez fordult a kéréssel.

A felhívás szerint a krími katonai konfliktus további kiszélesedése tömeges áldozatokkal járhat a félsziget békés lakosságának körében, ezért a medzslisz javasolja, hogy a nemzetközi szervezetek vizsgálják meg egy ENSZ-békefenntartó kontingens Krímbe vezénylésének lehetőségét.

Csubarov szerint a krími események a nemzetközi szerződéseken alapuló jelenlegi világrend felborulásához vezethetnek, ha a nemzetközi közösség nem parancsol megálljt az ilyen akcióknak.

Putyin politikáját támogatja az oroszok többsége

Immár második hete kétéves csúcson áll Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűségi indexe, s az oroszok többsége szerint meg kell védeni aktívan a Krímben élő oroszok érdekeit - ez derült ki két friss közvélemény-kutatásból, amelynek eredményeit csütörtökön hozták nyilvánosságra.

Valerij Fjodorov, az Oroszországi Társadalmi Véleménykutató Központ (VCIOM) vezetője elmondta, hogy ugyanazt a kérdést tették fel mint 2009-ben, azaz védelmezze-e Oroszország a Krímben élő oroszok érdekeit, vagy inkább ne konfrontálódjon az ukrán hatóságokkal.

Öt évvel ezelőtt a megkérdezettek 73 százaléka támogatta az érdekek tevékenyebb védelmét, míg 15 százalék inkább a konfliktus kerülését támogatta. Az új felmérés szerint az emberek 71 százaléka állt ki a krími oroszok védelme, míg 17 százaléka a szembenállás kerülése mellett.

Fjodorov elmondta azt is, hogy növekszik az érdeklődés Ukrajna iránt. Példaként említette, hogy három hete a megkérdezettek 72 százalékának, két hete 74, míg a múlt héten már nyolcvan százalékának voltak az ukrán események a legfontosabbak.

Szólt arról is, hogy az oroszok többsége az Ukrajnában történteket államcsínynek, erőszakos hatalomátvételnek nevezte, és úgy tartja, hogy Ukrajnában anarchia, törvénytelenség, banditizmus uralkodik, és polgárháború van. A megkérdezettek csupán 8 százaléka vélekedett úgy, hogy forradalom volt, míg 3 százaléka szerint amerikai provokáció, nyugati beavatkozás történt.

A VCIOM csütörtökön hozta nyilvánosságra a március 1-2-án elvégzett, az államfő munkáját értékelő közvélemény-kutatás eredményét is. A felmérés szerint az oroszok 67,8 százaléka helyesli Putyin elnöki tevékenységét, egy héttel korábban pedig 67,7 százalék volt ez az arány. Szociológusok úgy vélekedtek, hogy a magas index a Szocsiban lezajlott téli olimpiával, valamint az Ukrajnában történtekkel magyarázható. Az előző csúcsot - 68,8 százalék - 2012 májusában, közvetlenül az elnöki beiktatás után mérték.

Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik

Nem hívatalos hírek szerint az Oroszországba menekült Viktor Janukovics leváltott ukrán elnököt szívinfarktus gyanújával kórházba szállították - jelentette csütörtökön a Moszkovszkij Komszomolec című orosz lap.

Az újság szerint Janukovics állapotát az orvosok "súlyosnak" minősítették. Az orosz lap hírét más források nem erősítették meg.

Néhány napja olyan híresztelés terjedt el az orosz és ukrán internethasználók körében - a kijevi Majdan egyik aktivistájának Facebook-bejegyzése nyomán -, hogy Janukovics meghalt. A hír később hamisnak bizonyult, cáfolták annak a kórháznak az orvosai, amelyben állítólag a megbuktatott ukrán elnök elhunyt. A hírre Vlagyimir Putyin is reagált.

"Még meghűl majd azok temetésén, akik ilyesmit terjesztenek róla" - tréfálkozott az orosz elnök.

Janukovics néhány napja a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban tartott sajtóértekezletén azt mondta, hogy folytatni akarja harcát Ukrajna jövőjéért.

Pártdiktatúra fenyeget Nyugat-Ukrajnában?

Lembergi (Lviv) politikusok szerint egypárti diktatúra alakulhat ki Nyugat-Ukrajnában annak következtében, hogy Kijev az ottani megyékben a végrehajtó hatalmi szervek élére a Szabadság (Szvoboda) párt képviselőit nevezi ki.

Vitalij Zahajnij, az Ukrán Városok Szövetsége lembergi regionális szervezetének alelnöke a zik.ua lembergi hírportálnak csütörtökön nyilatkozva elmondta, nyugtalanítónak tartja, hogy a Szabadság párt egyeduralomra törekszik Lemberg megyében. Úgy vélte, a párt maga alá akarja gyűrni egész Nyugat-Ukrajnát. Szerinte ezt a szándékot jelzi, hogy Irina Szih, a Szabadság párt volt parlamenti képviselője, a Lemberg megye kormányzójává történt kinevezése utáni első nyilatkozatában kijelentette, fenntartja magának a jogot arra, hogy beleszóljon a megyei ügyész, rendőrparancsnok és titkosszolgálati vezető kinevezésébe. Ha Szabadságnak sikerül keresztülvinnie az akaratát, akkor Nyugat-Ukrajnában ugyanolyan egypárti diktatúra lesz, mint amilyet a korábban kormányzó Régiók Pártja (PR) a keleti országrészben megvalósított. Ez rendkívül veszélyes tendencia emlékeztetett Zahajnij.

Jaroszlav Kendzjor ismert lembergi jobboldali politikus, aki hat cikluson át volt tagja az ukrán parlamentnek, a hírportálnak kifejtette, együttérez azokkal a nyugati megyékkel, amelyeket a Szabadság párt fog irányítani. Ugyanakkor ez a politikai erő még nem is sejti, hogy ha átveszi az ellenőrzést egész Nyugat-Ukrajna fölött, ezzel a saját sírját ássa meg. Szerinte a Szabadság párt vezetőiből teljesen hiányzik az önfenntartási ösztön, hiszen a régió egészének irányítását a párt csak akkor vállalhatná fel, ha biztosan tudná, hogy meg tud birkózni a feladattal, ami a mai helyzetben igencsak kétséges. Hamarosan elkezd csökkenni a Szabadság népszerűsége, és megindul felé a bírálatok özöne, ami a párt végét jelentheti mutatott rá a politikus.

A Szabadság párt a legutóbbi ukrajnai helyhatósági választásokon elsöprő győzelmet aratott Nyugat-Ukrajnában, képviselői mindhárom Lemberg, Ivano-Frankivsz, Ternopil galíciai megyében többséget szereztek a helyi önkormányzatokban.

Ungvári magyar lap: köszönet az oroszoknak kisebbségvédő fellépésükért

Az Ukrajnában élő kisebbségek akár hálásak is lehetnének az orosz hadsereg fellépése okán írta csütörtöki vezércikkében az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséghez (UMDSZ) közel álló újság vezércikkét jegyző Dunda György főszerkesztő-helyettes szerint a Szpaszibo (köszönjük) című cikk felvezető megállapítása első pillantásra meredeknek tűnhet, de van benne logika, hiszen mint fogalmaz "nem kell túl sokat visszamennünk az időben, hogy emlékezzünk, mivel is kezdte +uralkodását+ az új (ukrán) hatalmi többség a parlamentben. Miközben az ország a csőd szélén táncol, legfontosabb teendőjük a kisebbségbarát nyelvtörvény eltörlése volt."

Hozzáteszi: "Jól emlékezhetünk még a forradalmi vezetők agresszív és éles retorikájára, a radikálisabb majdanosok szavaiból kiérződő oroszgyűlöletre és ezzel együtt az általános kisebbségellenességre." Alig pár nap alatt viszont nagyot változott körülöttük a világ állapítja meg, emlékeztetve, hogy lembergiek (Lviv) egy toleranciaakció keretében elkezdtek oroszul beszélni, mélynemzeti érzelmű politikusok, közszereplők szólalnak meg oroszul.

A cikkíró szerint az ideiglenes államfő, aki másfél hete még bőszen szidta a régiópártiak nyelvtörvényét, most megszeppenve jelentette be, az új nyelvhasználati jogszabály megszületéséig érvényben marad a régi, nem írja alá annak hatályon kívül helyezését. És újabban a szélsőséges képződmények is mintha kicsit visszavettek volna abból a bizonyos nagy mellényből, végre kevesebbet látni őket a híradásokban, nem rohannak be dorongokkal, késekkel közintézményekbe így a szerző.

A nagy pálfordulás okát a cikkíró nem az európai hangvételre való váltásban, hanem abban véli felfedezni, hogy az említettek egyszerűen megijedtek az orosz csapatok gyors és határozott fellépésétől a Krímben. Emellett az orosz többségű régiókban eluralkodott közhangulat, Moszkva katonai válasszal fenyegető magatartása késztette megtorpanásra, a kárpátaljai magyarság számára is előnyös meghátrálásra az új ukrán vezetést.

"Amíg Európa csak szépen csengő nyilatkozatokkal, esetleg egy kis diplomáciai ejnye-bejnyével szokta kezelni a kisebbségeket ért sérelmeket, s ebből kifolyólag általában hatástalanul, addig a Kreml nagyon szigorúan és rémisztően, ugyanakkor hatásosan lépett fel az oroszokat ért sérelmek és jogfosztások miatt" mutat rá cikkíró, megállapítva, hogy ettől az "új Kijev" igencsak megrettent, hiszen a Kreml keménykezű ura értésére adta, mire számíthat, ha túlzásokba esik kisebbségügyi kérdésekben.

Ukrán tengerészek élelmiszert rakodnak be a Szlavutics nevű ukrán hajó fedélzetére a szevasztopoli kikötőben az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten 2014. március 5-én. (MTI/EPA/Zurab Kurcikidze)

Ukrán tengerészek élelmiszert rakodnak be a Szlavutics nevű ukrán hajó fedélzetére a szevasztopoli kikötőben az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten 2014. március 5-én. (MTI/EPA/Zurab Kurcikidze)



Foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét

Az orosz hadiflotta elsüllyesztette két saját hajóját csütörtökre virradóra a Krím félsziget egyik öblének kijáratában, megakadályozva ezzel az ukrán flotta egy részének kifutását a Fekete-tengerre - írta a crime.in.ua nevű ukrán hírportál.

Az eset az Ukrajnához tartozó félsziget délnyugati partszakaszán történt, Jevpatorijától 28 kilométerre, a Donuzlav tónál.

A tó tengeri kijáratának eltorlaszolása érdekében az oroszok a Fekete-tengeri Flotta állományába tartozó, a hadrendből két éve kivont Ocsakov tengeralattjáró-elhárító hajót és a Sahtyor vontató- és mentőhajót süllyesztették el, robbantások segítségével.

A hajózó utat ezzel lezárták, nyilvánvalóan azért, hogy megakadályozzák az ukrán flotta hadihajóinak átmenekítését az orosz erők által megszállt Krímből Odessza kikötőjébe.

A Donuzlav tó novoozernei kikötőjében az ukrán haditengerészet felszíni hajóinak 5. dandára, valamint 7. területvédelmi dandárja állomásozik.

A Krím orosz katonai műveletek kezdetekor, március 1-jén az ukrán hadiflotta parancsot kapott a félsziget elhagyására, miután orosz fegyveresek elkezdték ellenőrzésük alá vonni az ukrán haderő támaszpontjait, laktanyáit és parancsnoki posztjait. A flotta új, lehetséges állomáshelyeként Odesszát nevezték meg, az ukrán hadihajók egy jelentős része azonban nem tudta elhagyni a Krímet.

A csütörtökön elsüllyesztett két orosz hadihajó közül az Ocsakov 1973 óta volt a Fekete-tengeri Flotta állományában, 2011-ben kivonták a hadrendből és fémhulladékként tervezték eladni. Az 1985-ben hadrendbe állított Sahtyor mentőhajó két éve állomásozott Szevasztopolban.