Szombaton zárt ajtók mögött megkezdődött New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) sürgősséggel összehívott ülése, amelyen a tizenöt ország nagykövetei az Ukrajnában és a Krím félszigeten kialakult helyzetről tanácskoznak. Brüsszeli forrás szerint EU-külügyminiszteri tanácskozás is lesz, hétfőn.
A tanácskozást, amely két nap alatt immár a második rendkívüli ülés az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, Nagy-Britannia kérésére hívták össze, miután az orosz parlament felsőháza szombaton Vlagyimir Putyin elnök kérésére hozzájárult, hogy orosz fegyveres erőt alkalmazhassanak ukrán területen.
"Nagyon aggódunk a helyzet, főként az elmúlt nap eseményei miatt" - mondta Mark Lyall Grand brit ENSZ-nagykövet, amikor megérkezett az ülésre. "Azért kértük az ülés sürgősséggel történő összehívását, hogy megpróbáljuk megtudni, mivel indokolja Oroszország az általa meghozott intézkedéseket" - tette hozzá a brit diplomata.
Raimunda Murmokaite litván nagykövet, a BT soros elnöke szerint elképzelhető, hogy a testület nem ad ki közös nyilatkozatot az ülés után. "Természetesen szeretnénk, ha megszületne egy dokumentum de a legfontosabb, hogy tudassuk aggodalmunkat a helyszínen történtek miatt" - tette hozzá a litván diplomata.
Ukrajna az orosz "agresszió" megállítását kérte az ENSZ BT-benAz ülés kezdetekor Ukrajna ENSZ-nagykövete felszólította a Biztonsági Tanács - vétójoggal rendelkező - állandó tagjai közé tartozó Egyesült Államokat, Franciaországot, Nagy-Britanniát és Kínát, hogy garantálják Ukrajna szuverenitását. A nagykövet kérte, hogy a BT ötödik állandó tagjára, Oroszországra pedig ugyanennek érdekében gyakoroljanak nyomást. A nagykövet hangsúlyozta, hogy az orosz katonai erő alkalmazása az ENSZ valamennyi szabálya értelmében agressziót jelent.
A BT megszavazta a zárt ajtók mögött elkezdett ülésen, hogy az nyilvános legyen - így azt a tévék is közvetíthetik -, pedig Oroszország először tiltakozott ez ellen. A nyilvános ülés egy 40 perces szünet után elkezdődött.
Jurij Szergejev ukrán nagykövet közölte: Oroszország elutasította hazája arra vonatkozó javaslatát, hogy tartsanak azonnal kétoldalú konzultációt. Vitalij Csurkin orosz nagykövet erre kijelentette, hogy a kijevi kormánynak "szakítania kell" a radikálisokkal, és figyelmeztetett, hogy a radikálisok akciói "súlyos fejleményekhez vezethetnek, az Oroszországi Föderáció ezt próbálja megakadályozni". Oroszország a krími oroszbarát hatóságok kérésére avatkozott bele a válságba - tette hozzá. Az orosz diplomata visszautasította Kijev vádjait, és kijelentette: a válság megoldása az lenne, ha visszatérnének a február 25-i , Kijevben Viktor Janukovics államfő és az ukrán ellenzék által aláírt megállapodáshoz, és helyreállítanák a nemzeti egységkormányt.
Az ülés egyik szünetében Csurkin azt mondta újságíróknak nyilatkozva, hogy Oroszország "kész a komoly megbeszélésekre".
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kijelentette az ülésen, hogy az ukrajnai helyzet "egyre ingatagabb és veszélyesebb". Oroszország ukrajnai akcióival megsérti az ország szuverenitását, és fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot" - jelentette ki Samantha Power. "Oroszországnak fel kell hagynia ukrajnai intervenciójával, mert provokatív akcióival könnyen túlfeszítheti a húrt." Arra kérte Moszkvát, hogy közvetlenül tárgyaljon az ukrán vezetéssel , és azt javasolta, hogy azonnal küldjenek Ukrajnába nemzetközi megfigyelőket, akik segíthetnének a válság súlyosbodásának megelőzésében. Power szerint az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) adhatná a megfigyelőket.
Mark Lyall brit nagykövet szerint az ülés célja kideríteni, hogy Oroszország "milyen alapon szállta meg a stratégiailag fontos Krím félszigetet".
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az ülés idején közleményt adott ki, és ebben követelte Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi egységének maradéktalan tiszteletben tartását, valamint "a nyugalom helyreállítását és közvetlen párbeszédet minden érintett fél között".
Putyint sokan hívtákAz Ukrajnában kialakult "rendkívüli helyzet különböző aspektusait" vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnök szombat este folytatott, a Fehér Ház által kezdeményezett telefonbeszélgetésük során. A Kreml sajtószolgálatának beszámolója szerint az orosz elnök azt hangsúlyozta, hogy "amennyiben továbbterjed az erőszak Ukrajna keleti régióira és a Krímre, akkor Oroszország fenntartja magának a jogot saját érdekei és az ott élő orosz ajkú lakosság megvédelmezésére".
Putyin felhívta a figyelmet, hogy reális veszélyek fenyegetik az ukrán területen tartózkodó orosz állampolgárok, megannyi honfitársa életét és egészségét. Ezért elképzelhető, hogy Oroszország nemcsak a Krímbe vezényel katonákat, hanem minden olyan ukrán területre, ahol az orosz ajkúak többségben vannak - olvasható a Kreml honlapján. Az orosz katonai erő ukrajnai bevetése kapcsán Obama által hangoztatott aggodalmakra válaszul az orosz elnök utalt a - megfogalmazása szerint a jelenlegi kijevi hatalom által lényegében ösztökélt - ultranacionalista elemek provokációs, bűnös akcióira.
Francois Hollande francia elnök is felhívta Putyint, és arra kérte, hogy Oroszország tartózkodjon az erő alkalmazásától Ukrajnában, és a nemzetközi közösséggel közösen keresse a kiutat a válságból - közölte az Elysée-palota. Hollande közölte, hogy nagyon aggasztja az ukrajnai helyzet. a francia államfő az ukrajnai helyzetről beszélt szombat este Obamával, Herman Van Rompuyyel, az Európai Tanács elnökével és Angela Merkel német kancellárral is. Putyint telefonon felhívta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is szombaton.
Hagel beszélt Sojguval, majd tanácskozott az amerikai nemzetbiztonsági tanácsChuck Hagel amerikai védelmi miniszter telefonon felhívta szombaton orosz hivatali kollégáját, Szergej Sojgut, majd az ő részvételével is tanácskozást tartott az ukrajnai válságról az amerikai elnök nemzetbiztonsági kabinetje. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár pedig vasárnapra összehívta a NATO nagyköveti tanácsát és NATO-Ukrajna Bizottságot.
A védelmi miniszterek 15 perces beszélgetéséről egy meg nem nevezett washingtoni tisztségviselő tájékoztatta az AFP hírügynökséget. Hagel azután hívta fel Sojgut, hogy az orosz parlament Vlagyimir Putyin orosz elnök kérésére engedélyezte katonai erő alkalmazását Ukrajna területén. Azt, hogy miről beszéltek, a nyilatkozó nem árulta el, így nem lehet tudni, hogy Hagel mondott-e valamit figyelmeztetőleg orosz kollégájának. Hagel utána a Fehér Házba ment a nemzetbiztonsági tanács ülésére. A védelmi miniszterek régóta ismerik egymást, és mindig jó kapcsolatuk volt.
Várhatóan az amerikai kormány még helyi idő szerint szombaton elhatározza, hogy kiterjeszti az ukrajnai helyzetre adandó lehetséges válaszainak tárházát.
Az orosz-amerikai viszony feszült az ukrajnai helyzet miatt. Obama pénteken figyelmeztette Oroszországot, hogy "ára lesz" annak, ha katonailag beavatkozik Ukrajnában. Az Egyesült Államok közlése szerint egyelőre nem észlelte, hogy más orosz haderőt is Ukrajnába vezényeltek volna azokon kívül, amelyek már a korábbi napokban ott voltak.
Vasárnap ülést tart az Észak-atlanti Tanács, majd a NATO-Ukrajna Bizottság" - jelentette be Twitter-profilján Rasmussen.
Egy NATO-diplomata szerint a nagyköveti tanács 13 órakor ülésezik Brüsszelben, a NATO-Ukrajna Bizottság pedig 16 órakor.
Az EU békés utat javasolCatherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombat este felszólította Oroszországot, hogy ne éljen a csapatküldésre vonatkozó felhatalmazással, hanem "békés úton képviselje nézeteit". "Ukrajna egységét, szuverennitását és területi sérthetetlenségét mindenkor tiszteletben kell tartania valamennyi félnek" - tette hozzá. Sajnálatának adott hangot az orosz parlamenti felhatalmazás miatt és a feszültség "elfogadhatatlan kiéleződésének" nevezte azt.
Előzőleg a orosz parlament felsőháza jóváhagyta Vlagyimir Putyin elnök kérelmét, hogy az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.
Előzőleg - még azelőtt, hogy Putyin előterjesztette volna a fegyveres erő alkalmazására vonatkozó kérelmét - Brüsszelben közzétették José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének Berlinben elhangzott beszédét, amelyben az uniós intézmény vezetője megdöbbenésének adott hangot az ukrán szuverenitás - akkor még csak állítólagos - megsértéséről szóló hírek miatt.
"Ezek olyan események, amelyeket elképzelhetetlennek véltünk a XXI. században az európai kontinensen. A krími kihívást Ukrajna egységének és szuverenitásának tiszteletben tartása mellett kell megválaszolni" - mondta Barroso, és reményének adott hangot, hogy a nemzetközi közösség fellép ezen elvek védelmében, és garantálni tudja a regionális, illetve nemzetközi békét.
Barroso szerint Európában az elmúlt hatvan évben megtanulták, hogy a sokféleségre nem az elkülönülés és az elkülönítés a válasz.
Nyugat-Európa Ukrajna mellett állAngela Merkel német kancellár Ukrajna területi épségének megóvását szorgalmazta szombaton. "Ezekben a napokban természetesen mindent meg kell tennünk, hogy megóvjuk Ukrajna területi épségét" - hangsúlyozta Berlinben Merkel, aki aggodalmát fejezte ki a krími helyzet miatt. A német kancellár szombat délután telefonon beszélt Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel közölte egy német kormányszóvivő, aki a megbeszélés tartalmáról nem közölt részleteket. Merkel egy Európának szentelt berlini kulturális rendezvényen vett részt, amelyen jelen volt az Európai Bizottság elnöke is.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szombaton kiadott közleményében figyelmeztette Oroszországot, hogy mindannak, amit a Krímben tesz, "tökéletes harmóniában kell állnia Ukrajna szuverenitásával és területi épségével, valamint a fekete-tengeri flottára vonatkozó szerződésekkel. Egyben felszólította Moszkvát, "tegye átláthatóvá krími csapatmozgásait, szándékait és céljait".
Francois Hollande francia államfő nyilatkozatában óvta Oroszországot egy esetleges katonai beavatkozástól. Hollande szerint a katonai erő alkalmazása súlyos veszélyt jelentene Ukrajna szuverenitására és területi integritására.
"Semmilyen ürüggyel nem lenne igazolható" egy külső katonai beavatkozás Ukrajnában - közölte szombat esti nyilatkozatában David Cameron. A brit kormányfő a Downing Street által nyilvánosságra hozott közlemény szerint a brit kormány e véleményét Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is tolmácsolta telefonon.
A brit miniszterelnök szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását Nagy-Britannia kérte, tekintettel a kibontakozóban lévő ukrajnai fejlemények súlyosságára.
Cameron közölte: a brit kormány növekvő aggodalommal figyeli az ukrajnai eseményeket. Hozzátette: mindenkinek gondosan mérlegelnie kell, hogy mit cselekszik, és nem a feszültség eszkalálódásáért, hanem enyhítéséért kell dolgozni. "A világ figyel" - hangsúlyozta szombati állásfoglalásában a brit miniszterelnök.
Szombaton Oroszország londoni nagykövetét is bekérették a brit külügyminisztériumba, hogy tájékoztassák az ukrajnai fejleményekkel kapcsolatos brit aggodalmakról.
William Hague brit külügyminiszter Londonban kiadott közleményében hangsúlyozta: potenciálisan súlyos veszélyt jelent Ukrajna szuverenitására a szombati orosz felsőházi döntés. Hague tudatta, hogy telefonon beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és az ukrajnai helyzet megnyugtatására szólította fel. "Elítélünk minden Ukrajna elleni agresszív lépést" áll a közleményben. A miniszter azt tanácsolta a brit állampolgároknak, hogy haladéktanul hagyják el a Krím félszigetet.
Oroszország londoni nagykövetét bekérették a brit külügyminisztériumba, hogy tájékoztassák a brit aggodalmakról.
A Fehér Ház tanulmányozza Oroszország felelősségétAz Egyesült Államok tanulmányozza Oroszország felelősségét abban, hogy esetleg orosz fegyveres erőket vetettek be Ukrajnában - áll a Fehér Ház szombati közleményében.
"Figyelemmel kísérjük a helyzetet, konzultálunk partnereinkkel és megvizsgáljuk Oroszország esetleges felelősségét, amelyről tegnap beszélt az Egyesült Államok elnöke" - áll Interfax-Ukraina hírügynökség által ismertetett közleményben.
Barack Obama amerikai elnök pénteken aggodalmát fejezte ki az Ukrajnából jelentett orosz katonai csapatmozgások miatt, és figyelmeztette Moszkvát, hogy minden ukrajnai intervenciónak "ára lesz".
McCain: Putyin hidegháborút akarJohn McCain amerikai republikánus szenátor szombati twitter-üzenetében azt írta: Vlagyimir Putyin orosz elnök vissza akar térni a hidegháborúhoz. McCain azt sürgette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei haladéktalanul tegyenek lépéseket az ukrajnai orosz agresszióra válaszképpen.
"Az orosz szenátus támogatta Putyin kérését, hogy csapatokat küldhessen Ukrajnába, szovjet forgatókönyv szerint. Mi nem akarunk hidegháborút, de úgy tűnik, Putyin ezt akarja" - írta az ellenzéki szenátor, az amerikai kongresszus felsőházának befolyásos tagja.
Az arizonai politikus szombati nyilatkozatában azt írta, mélyen aggódik amiatt, hogy "Oroszország folyamatban levő krími katonai intervenciója hamarosan ki fog terjedni Kelet-Ukrajnára". Meggyőződése szerint Barack Obama amerikai elnöknek azonnal ki kellene szabnia az "árát" annak, ahogy Moszkva viselkedik. Az elnöknek pontosítani kellene szerinte, hogy milyen büntetés jár Putyinnak, és sürgősen ki kellene ezeket róni.
McCain felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz erőalkalmazás nyilvánvaló megsértése Moszkva azon kötelezettségvállalásának, hogy tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi épségét. "Ne legyenek illúzióink a tekintetben, hogy mire képes Putyin elnök Ukrajnában" - figyelmeztetett az amerikai szenátor.
McCain meggyőződése szerint minden elszalasztott pillanat, amelyben az Egyesült Államok és szövetségesei nem reagálnak Putyin lépéseire, felbátorítja az orosz elnököt, hogy még agresszívebb katonai beavatkozást hajtson végre Ukrajnában. Arra szólította fel Barack Obama elnököt, hogy az európai és a NATO-szövetségesekkel közösen tegye világossá, mibe fog kerülni Oroszországnak ez az agresszió, és haladéktalanul döntsenek ezeknek a következményeknek az elrendeléséről - olvasható John McCain szenátor honlapján.
Ban Ki Mun azonnali nyugalomra és párbeszédre szólított fel"A főtitkár megismétli felhívását Ukrajna szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartására. A nyugalom haladéktalan helyreállítását szorgalmazza, valamint azt, hogy minden érintett fél folytasson közvetlen párbeszédet a válság megoldása érdekében" mondta újságíróknak Ban Ki Mun szóvivője, Martin Nesirky.
A szóvivő szerint az ENSZ-főtitkár várhatóan rövid telefonbeszélgetést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A szóvivő nem kommentálta az orosz parlament felsőházának szombati döntését.
Rasmussen: Moszkva tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitásátOroszországnak tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását, területi egységét és határait - hangsúlyozta szombati Twitter-üzenetében Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.
Az atlanti szövetség első számú polgári tisztségviselője a feszültség azonnali csökkentését szorgalmazta a Krímben. Felszólította Moszkvát, hogy tartózkodjék a helyzet további élezésétől. Közölte, hogy a NATO-szövetségesek konzultálnak egymással, és szorosan összehangolják lépéseiket. A főtitkár nem közölt érdemi részleteket.
Az EUObserver uniós hírportál tájékoztatása szerint Linas Linkevicius litván külügyminiszter ezen túlmenően konzultációt kezdeményezett a NATO-partnerekkel az Észak-atlanti Szerveződés Szervezetét megalapító washingtoni szerződés 4. cikke alapján. E cikk arról szól, hogy a szövetséges felek konzultációt folytatnak egymással, ha bármelyikük véleménye szerint bármelyik szerződő fél területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.
A NATO az ukrajnai helyzet alakulásával kapcsolatban eddigi rendre azt hangoztatta, hogy a szövetség abban nem játszik semmilyen közvetlen szerepet.
Jagland: Meg kell őrizni Ukrajna területi épségétThorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára szombaton felszólított az ukrajnai válságban érintett minden felet, hogy ne élezzék ki a helyzetet.
"A fejlemények alakulása nagyon aggasztó. Felszólítok minden felet: ne élezzék ki a helyzetet. A feszültség amúgy is nagyon nagy a térségben" áll a főtitkárnak az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökséghez eljuttatott közleményében.
Jagland szerint "feltétlenül meg kell őrizni Ukrajna területi épségét és be kell tartani a nemzetközi kötelezettségeket".
Tusk: Nyomást kell gyakorolni MoszkváraFontos, hogy Európa szolidáris legyen Ukrajnával és egységes válaszokat adjon a fenyegető ukrajnai orosz beavatkozással kapcsolatban - jelentette ki szombaton a lengyel kormányfő több televíziócsatornán is élőben közvetített nyilatkozatában. "Világos jelzést kell adni arról, hogy sem Európa, sem a világ nem fogja eltűrni az agressziós cselekményeket vagy a beavatkozást" - mondta Donald Tusk.
Nyomást kell gyakorolni, de nem az ukránokra, hanem Moszkvára, mert ez az a szereplő, amelynek a jelek szerint érdekében áll, hogy instabil helyzetet provokáljon a világnak ebben a részében - fogalmazott Tusk. Úgy vélekedett, az ukrán hatóságok felelős módon viselkednek.
A lengyel kormányfő sajnálatosnak nevezte, hogy "az egész világon az EU-n kívül senki sem foglalkozik komolyan a helyzettel és a kockázatokkal, amelyekkel Európa és ez a térség (Európa keleti része) szembenéz".
Donald Tusk szombat este egyeztetésre hívta magához kormánya külügyminiszterét és a nemzetvédelmi minisztert. Bronislaw Komorowski államfővel is várhatóan még az este folyamán találkozik.
Basescu: Agresszió minden ukrán jóváhagyás nélküli orosz jelenlétRománia agressziónak tekint minden ukrán jóváhagyás nélküli orosz katonai jelenlétet Ukrajna területén - közölte szombaton Traian Basescu román államfő a krími fejleményekre reagálva. Basescu közleményében jelezte: elvárja, hogy a Krím félszigeten zajló orosz csapatmozgások szigorúan tartsák be az - Ukrajna szuverenitását és területi épségét garantáló - 1994-es Budapesti Memorandum előírásait, és az orosz-ukrán kétoldalú egyezményeket.
Basescu úgy vélekedett: a krími regionális közigazgatás és az ukrán állam közti nézeteltéréseket nem lehet erő alkalmazásával rendezni, egyedül az alkotmányos keretek közti párbeszéd és a nemzetközi kisebbségvédelmi normák betartása hozhat megoldást.
A román külügyminisztérium is közleményben mutatott rá szombaton: a térség stabilitását és biztonságát csak Ukrajna szuverenitásának és területi egységének tiszteletben tartásával lehet megőrizni.
A krími válság miatt Basescu szombat estére összehívta a román nemzetbiztonsági tanácsot.
Zeman érti a krími oroszokat, de nem ért egyet Moszkva beavatkozássalMilos Zeman cseh államfő megérti ugyan a Krím félsziget orosz anyanyelvű többségi lakosságának érdekeit, de az orosz katonai beavatkozással Ukrajnában nem ért egyet.
"Bár teljességgel megértem Krím orosz anyanyelvű többségi lakosságának érdekeit, hiszen a félsziget 1954-ben Hruscsov értelmetlen döntése alapján lett Ukrajnához csatolva, a katonai beavatkozással megvannak a saját tapasztalataink 1968-ból. Úgy vélem, hogy bármiféle katonai beavatkozás olyan mély árkokat ás, amelyeket generációkon át sem lehet betemetni" - állítja a cseh államfő, akinek álláspontját szóvivője, Jirí Ovcácek tolmácsolta szombaton este.
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök ugyanakkor indokolatlannak és teljességgel elfogadhatatlannak tartja az esetleges orosz katonai akciót Ukrajnában.
"A nézeteltéréseket nem lehet erővel megoldani. Mindnyájunknak tiszteletben kell tartanunk a nemzetközi kötelezettségvállalásokat" - jelentette ki Sobotka a közszolgálati cseh televízióban. A cseh kormányfő bízik abban, hogy Moszkva továbbra is tiszteletben fogja tartani nemzetközi kötelezettségvállalásait.
Karel Schwarzenberg, a cseh képviselőház külügyi bizottságának elnöke, volt külügyminiszter úgy véli, hogy "az Oroszországi Föderáció igyekszik kiszélesíteni hatalmát".
Vlagyimir Putyin orosz államfő érvelése, miszerint a katonai beavatkozásra az ukrajnai oroszok érdekeinek védelmében van szükség, Schwarzenberg szerint megegyezik Adolf Hitler érvelésével, amikor egy idegen állam területére tört.
"Hitler mindig azt mondta, hogy meg kell védenie az ottani németeket. Teljesen nyilvánvaló, hogy jelen esetben nincs szó az orosz állampolgárok megvédéséről, hiszen senki sem támadja őket, és teljes biztonságban vannak" - állítja Schwarzenberg a Facebook közösségi portálon vasárnap este nyilvánosságra hozott álláspontjában.
