Lemondott a bosznia-hercegovinai rendőrség vezetője

A rendőri vezetés hatásköri hiányosságai miatt lemondott Himzo Selimovic, a bosznia-hercegovinai rendőrség vezetője. A rendőrség évek óta törekedetett arra, hogy intézkedéseket dolgozzon ki a válsághelyzetek kezelésére, ez azonban nem sikerült. Hétvégén ismét több ezren vonultak utcára Bosznia-Hercegoviában, a tüntetésekben eddig több mint 200-an sebesültek meg.

Az elmúlt napok véres zavargásai nyomán vasárnap este lemondott a bosznia-hercegovinai rendőrség vezetője.

Himzo Selimovic sajtóértekezleten jelentette be lemondását, amelyet a többi között a rendőri vezetés hatásköri hiányosságaival indokolt. Selimovic szerint az általa vezetett rendőrség évek óta törekedetett arra, hogy intézkedéseket dolgozzon ki a válsághelyzetek kezelésére, ez azonban nem sikerült. Utalt arra, hogy a múlt pénteki szarajevói tüntetések, mindenekelőtt az államelnökségi épület felgyújtása során hasztalan próbálkozott egy különleges rendőri egység bevetésével, ugyanis arra figyelmeztették őt, hogy a megfelelő hatáskör hiányában ezt nem teheti meg.

A rossz gazdasági helyzet miatt feldühödött tüntetők egy kormányzati épületet ostromolnak a boszniai fővárosban, Szarajevóban. (MTI/AP/Sulejman Omerbasic)



Hétvégén ismét több ezren vonultak utcára Bosznia-Hercegovina főleg bosnyákok és horvátok lakta részén. A múlt héten kirobbant és mintegy 30 boszniai várost érintő tüntetésekben eddig több mint 200-an sebesültek meg. Az embereket elsősorban a súlyos szegénység és munkanélküliség miatti elégedetlenség vitte az utcára. A demonstrálók pénteken több kormányzati épületet, közöttük az államelnökséget is megtámadták és részben felgyújtották. A rendőrség sok helyen könnygázt, gumilövedéket és vízágyút vetett be a tömeg megfékezésére.

Stjepan Mesic volt horvát elnök a boszniai zavargások egyik fő okának a délszláv háborút lezáró és az ország mai alkotmányos berendezkedését meghatározó 1995-ös daytoni békeszerződést nevezte, amellyel szerinte gyakorlatilag egy életképtelen közigazgatási struktúra jött létre.

A tiltakozások egyelőre csak Bosznia-Hercegovina egyik entitását, a Bosznia-hercegovinai Föderációt érintik. Az országrész kantonokból áll, mindegyik egységnek saját kormánya és miniszterelnöke van. A tüntetők főleg ezeknek a kormányoknak az épületeit támadták meg.

Belgrádi tárgyalások a bosznia-hercegovinai tüntetésekről 

Szerbia a nyugat-balkáni régió stabilitásának megőrzésére törekszik - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök-helyettes, miután a bosznia-hercegovinai tüntetésekről tartott megbeszélést vasárnap Belgrádban Milorad Dodikkal és Mladen Bosiccsal, a boszniai Szerb Köztársaság két legnagyobb pártjának vezetőjével.

A Vecernje Novosti című szerbiai napilap hétfői beszámolója szerint Vucic közölte: annak ellenére, hogy Bosznia-Hercegovina főleg bosnyákok és horvátok lakta országrészében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban tüntetések folynak, a szerbek lakta országrész egyelőre békés, és ez így is kell, hogy maradjon.

"A boszniai Szerb Köztársaság politikai, gazdasági és szociális stabilitásának kérdése kulcsfontosságú Szerbia számára, és minden erővel azon leszünk, hogy ezt a stabilitást támogassuk" - jelentette ki. Hozzátette: "nincs szükség arra, hogy épületek felgyújtásával, erőszakkal, a rendőrök megverésével rendezzük a politikai problémákat."

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke kijelentette: országrésze nem engedheti meg, hogy a nemzetközi közösség az alkotmányban foglalt módon kívül beavatkozzon a bosznia-hercegovinai entitás ügyeibe, mert az mindkét országrészre negatív hatással lenne. Az elnök ezzel Valentin Insko osztrák diplomata azon kijelentésére utalt, hogy "az Európai Unió csapaterősítést küldhet Boszniába, ha a nyomorúságos helyzet miatt kirobbant tüntetések felerősödnek".
Dodik értékelése szerint a tüntetések azt bizonyítják, hogy az entitás teljesen működésképtelenné vált, és a vezetők elveszítették az uralmat a helyzet felett. Rámutatott, hogy a nemzetközi közösséget is felelősség terheli a mostani helyzetért, mert nem hajtották végre a daytoni szerződésben foglaltakat.

Az említett megállapodást a szerb, a horvát és a bosnyák miniszterelnök írta alá 1995-ben nemzetközi felügyelet mellett, célja pedig a délszláv háború lezárása és a területek felosztása volt. Bosznia-Hercegovinát ekkor osztották egy bosnyákok és horvátok, valamint egy főleg szerbek lakta részre.

A múlt kedden kirobbant és mintegy 30 boszniai várost érintő tüntetésekben eddig több mint háromszázan sebesültek meg. Az embereket elsősorban a súlyos szegénység és munkanélküliség miatti elégedetlenség vitte az utcára. A demonstrálók pénteken több kormányzati épületet, közöttük az államelnökséget is megtámadták és részben felgyújtották.

A rendőrség sok helyen könnygázt, gumilövedéket és vízágyút vetett be a tömeg megfékezésére.

A tüntetéseknek azonban eredménye is volt: a tíz regionális kormányfőből négy lemondott, ahogy a boszniai rendőrfőnök is.