Az orosz Roszatom építheti meg a paksi atomerőmű két új blokkját, a kormány jövő szerdán tárgyalja az erről szóló orosz-magyar nemzetközi megállapodást. Miután a kabinet foglalkozott a szerződéssel, az azt követő héten az Országgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra. Lázár János szerint jó áron épít új blokkokat a Roszatom, Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta: a 10 milliárd eurós hitel állami vagyont hoz létre.
Két új erőműblokkot épít Magyarországon az orosz Roszatom állami energetikai konszern, a 10-12 milliárd eurós, tender nélküli beruházáshoz Oroszország államközi hitelt biztosít, amelynek futamideje 30 év -
jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár kedden Budapesten.
Az
MSZP szerint a miniszterelnök törvénytelenül, a kormányt és az Országgyűlést megkerülve döntött arról, hogy a Roszatom orosz energetikai vállalat két új erőműblokkot építhet Pakson. Az
Együtt-PM szerint a kormány állításával szemben nem a magyar adófizetőknek, hanem a Fidesz gazdasági holdudvarának kedvez a paksi erőmű tervezett bővítésének módja. A párt
népszavazást kezdeményez.
Az LMP
a megállapodás teljes szövegének nyilvánosságra hozatalát kéri közérdekű adatigénylés keretében, a DK
rendkívüli parlamenti vitanapot kezdeményez.
Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtökön a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában elmondta: egy 2009-es országgyűlési határozat 5 évet biztosít a blokkok tervezéshez, majd 6 évet kivitelezéséhez. Kiemelte: Bajnai Gordon akkor azt mondta, 2020-ra megduplázza a paksi kapacitást, Mesterházy Attila pedig azt, hogy az MSZP kiemelten támogatja a paksi erőmű bővítését.
A kormányszóvivő az M1 Az Este című műsorban ezzel kapcsolatban azt mondta: 2007-ben a szocialista kormány mindenféle felhatalmazás nélkül kezdett meg tárgyalásokat Oroszországgal, és akkor mind a Fidesz elnöke, Orbán Viktor, Lázár János és Illés Zoltán is népszavazási kezdeményezéssel élt a paksi felújítás kapcsán.
2009-ben a szocialista többségű országgyűlés a felhatalmazást a mindenkori magyar kormánynak megadta, ez tette lehetővé, hogy a magyar kormány ezt a tárgyalássorozatot végigvigye – emelte ki a szóvivő.
Hozzátette: 2011-ben a jelenlegi országgyűlés elfogadta a nemzeti energetikai stratégiai programot, 2013 januárjában Orbán Viktor az orosz miniszterelnökkel munkatárgyaláson vett részt, utána pedig tájékoztatta a nyilvánosságot és az országgyűlést is a tárgyalásokról. Decemberben Lázár János a parlament gazdasági bizottságát tájékoztatta a tárgyalások állásainak részleteiről, és ennek folyományaként történt meg a megállapodás – hangsúlyozta Giró-Szász András, kiemelve: ezután kell az országgyűlés elé vinni és elfogadtatni, amennyiben ez megtörténik, akkor kezdődhet a kivitelezés.
Arra a kérdésre, hogy miért pályáztatás nélkül döntött a kormány a megállapodás mellett, azt mondta: 1966-ban létrejött egy államközi (magyar-szovjet) szerződés, amely alapján folyik jelen pillanatban is az együttműködés Pakson - ahol jelenleg is orosz technológia van. A szerződés azt tartalmazza, hogy a blokkokat ki kell vezetni az öregedés okán 2037-ig. Ha ezen blokkok kapacitását nem pótolja a magyar állam,akkor az a villamosenergia mennyiség, amit a nukleáris erőmű állít elő, nemcsak hiányozni fog, hanem sokkal nagyobb függőséget jelentő szénhidrogén alapon importból kell beszerezni ezeket – fogalmazott a kormányszóvivő. Más technológiát csak a piacról lehetne finanszírozni, ahol semmiféle olyan típusú hitelkonstrukció nincs, amely ilyen hosszú időre, ilyen kedvező feltételekkel tudná ezt a beruházást finanszírozni – emelte ki Giró-Szász András.
A szóvivő azt is elmondta: az orosz elnök és a magyar miniszterelnök négy területen kötött megállapodást, ebből egy államközi, négy pedig technikai háttérmegállapodás, az ötödik terület pedig a finanszírozást öleli fel. Ez egy 10 milliárd euró nagyságrendű beruházási hitelvolumen – mondta a kormányszóvivő.
„Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a piaci kamatnál kisebb kamatot kínál az orosz állam” – jelentette ki Giró-Szász András, és hozzáfűzte: 20 százalék önrészt határozott meg a megállapodás. A magyar állam azon van,hogy ennek érvényesítése a projektfolyamat vége felé történjen meg”– mondta, hozzátéve, hogy pontosan kiszámítható, hogy azt a csökkenési pályát, amit a magyar államadósság tekintetében a kormány felvállalt 2010-ben, nem fogja megváltoztatni. Ez nem azt jelenti, hogy nem épül be az államadósságba, hanem azt jelenti, hogy ez a közel 15 év költségvetésébe szétosztott összeg úgy épül be, hogy a csökkenő pályát nem befolyásolja - húzta alá Giró-Szász András.
Leszögezte: ez nem egy piaci lépés, hanem egy államközi megállapodásról van szó. „A magyar kormánynak kiemelten fontos az, hogy olcsó energia legyen a lakosság és a magyar piac, az ipari termelés számára. Ennek záloga, hogy a paksi kapacitást fenn tudjuk tartani a mostani blokkok lejárta után is”– mondta a szóvivő.
Arra a kérdésre, hogy a felvett 10 milliárd eurós hitel miatt nem lesz-e drágább a magyar áram, a kormányszóvivő azt mondta: a magyar kormány világossá tette, hogy nem építi be az árba semmilyen módon ezt a kiadást.
Azzal kapcsolatban, hogy 40 százalék lesz a magyar beszállítói arány, Giró-Szász András azt mondta: mind az építőipar, mind pedig a műszerezettség területén lesz lehetősége a magyar vállalkozásoknak.
Óriási különbség van az IMF-hitel és az orosz hitel között – jelentette ki Giró-Szász András. „Az IMF-hitelt az előző kormány a folyófizetési mérleghiányosság betömésére használta fel, vagyis évről évre felélte. Ez a mostani azonban állami vagyont hoz létre, ráadásul semmiféle gazdaságpolitikai befolyással nem bír, míg az IMF-hitel nagyon jelentősen kitette az országot és szuverenitást csökkentett” – fogalmazott a kormányszóvivő.
A Roszatom 100 százalékos orosz állami tulajdonban lévő nukleáris energiával foglalkozó cég, 19 blokk fejlesztése van jelenleg szerte a világban, amelyeknél azonban jóval kedvezőbb megállapodást kötött a magyar kormány – hangsúlyozta Giró-Szász András.
