Kifizethetőek-e sörrel a szemétgyűjtő hajléktalanok?

Amszterdamban egy alapítvány a hajléktalanokat is bevonta a szemétgyűjtésbe. Önmagában ez nem lenne világszenzáció, csakhogy a módszer világszerte komoly visszhangot váltott ki, ugyanis a leadott hulladékért sörrel fizetnek.

Sörrel fizetnek azoknak az alkoholproblémákkal küzdő hajléktalanoknak Amszterdamban, akik összegyűjtik a szemetet a parkból, ahol egyébként is tartózkodnak. A Rainbow Alapítvány projektfelelőse elmondta: kéttucatnyi embernek ajánlottak ilyen munkát. Kilenc óra körül kezdenek, s a részt vevők a munkájukért a nap folyamán öt doboz sört, tíz eurót kapnak, és délben meleg ételt kapnak. Az első doboz sört délelőtt adják oda nekik, a többit akkor, amikor leadják a szemetet.
Kossuth Rádió, Szombat reggel

Az egyik résztvevő állásnak ugyan nem nevezné ezt a munkát, de – ahogy fogalmazott –legalább rendszert visz a mindennapjaiba.

Az állami támogatást élvező alapítvány munkatársai szerint az emberek így kevesebbet isznak, illetve ha a sör miatt úgyis bemennek hozzájuk, egyéb módon, például orvosi ellátással is segíteni tudják őket.

A program híre bejárta a világsajtót, s várhatóan még sokat fognak vitázni róla. Több cikk megjegyzi, nem véletlen, hogy Amszterdamban indult ilyen projekt, épp egy olyan városban, amely a drogfogyasztással és a piros lámpás negyedekkel szemben is a toleráns politikájáról is ismert. A New York Times amerikai napilap egyik olvasói levelében egy rehabilitációval foglalkozó szakember egyenesen az emberi jogok megsértéséről beszélt, mondván, a fizetségként adott sörrel tovább súlyosbítják az alkoholfüggőségben szenvedők problémáját. Mások azt jegyzik meg, hogy kevesebb alkoholt fogyasztani, vagy egyáltalán nem inni közel sem ugyanaz. A holland alapítvány azonban kiemeli: egy biztos, a helyiek legnagyobb elégedettségére, tisztább a városrész.

Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnökének véleménye szerint az amszterdami nem egy szélsőséges program. Példaként említette, hogy Németországban, a hatvanas években egy tüdőgyógyász orvos azért bérelt kocsmát, hogy be tudja adni az antituberkulotikumot, inkább alkoholt is adott a hajléktanoknak, csak menjenek oda, és vegyék be a gyógyszert. Magyarországon a kilencvenes évek végén, amikor a Máltai Szeretetszolgálat elindította az utcai tüdőszűrést, azt is felmérte, hogy az utcán élők 92 százaléka dohányzik. Aki a tüdőszűrésen részt vett, kapott egy doboz cigarettát, ami ellentmondásos ugyan, de a cigaretta miatt olyanok is elmentek a tüdőszűrésre, akiket egyébként soha nem ért volna el a Szeretetszolgálat.

Vecsei Miklós hozzátette: amikor egy hajléktalannak adunk egy százast, a jótékonykodó akkor is könnyen lehet, hogy alkoholra adja, de úgy is fel lehet fogni, hogy az alkoholbeteg elvonási tünetét enyhítette. A Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint az amszterdami történet arról is szól, hogy a programban részt vevő emberek alkoholbetegek, akik, ha értő kezekbe kerülnek, továbbra is isznak ugyan valamennyit, de közben dolgoznak, célokat fogalmaznak meg, s előbb-utóbb néhányan közülük talán leteszik a poharat.

Vecsei Miklós úgy gondolja, a holland kezdeményezést az eredményei tükrében érdemes majd megítélni. Már, ha egyáltalán végigviszik a sok bírálat miatt.