A 2013-as év történései bebizonyították, hogy már nem érvényes a szlovák kormányfőnek a kisebbségi status quo megőrzésére tett ígérete - mondta Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke. Bugár Béla, a Most-Híd elnöke is úgy véli, Fico kormánya kihátrált a kisebbségi politika terén tett ígéretei mögül.
Az MKP politikusa szerint a szlovák kormány csak a kisebbségeket érintő törvények változatlanságát érti a kisebbségi status quo megtartásán, s közben folyamatosan olyan intézkedéseket hoz, amelyek megnyirbálják a felvidéki magyar közösség jogait és korlátozza a lehetőségeit.
"A megígért béke és nyugalom, kisebbségi téren, 2013-ban már nem volt meg" - szögezte le Berényi József. Rámutatott: ezt a szlovák kormány több intézkedése is bizonyította, egyebek között az, hogy szűkítette a kisebbségi kultúrára szánt keretet, s az új közoktatási törvénnyel veszélybe sodorta a kisiskolák létét.
A felvidéki magyar párt elnöke a 2013-as év legpozitívabb eredményének a megyei választások eredményeit jelölte meg, amelyek alapján a magyar közösség ismét erős érdekképviseletre tett szert a megyei közigazgatásban. A politikus ugyanakkor az óév legsötétebb fejleményének azt tartja, hogy Malina Hedviget "kiűzték az országból", az őt sújtó megpróbáltatások hatására ugyanis úgy döntött, hogy családjával együtt elköltözik Szlovákiából. "A nemzetállam építői elérték a céljukat, mi pedig megint egyel kevesebben maradtunk" - hangsúlyozta.
Az MKP elnöke szerint 2014-ben a közéletet leginkább a három választás, a márciusi államfő választás, a májusi európai parlamenti választás, illetve a novemberi helyhatósági választás befolyásolja majd. "Ez egy nagyon gyors, dinamikus év lesz a politika szempontjából" - mondta Berényi József. Robert Fico szlovák kormányfő, a tavaszi államfőválasztás legnagyobb esélyese megválasztása esetén távozik majd a kormánypártból, ami teljesen átrendezheti a szlovákiai politikát, ennek pedig az lehet a következménye, hogy a 2016-os parlamenti választásokon újra esélyt kaphat a jelenleg ellenzékben lévő jobboldal - fejtegette Berényi.
A márciusi államfőválasztáson az ország történetében először magyar jelölt is lesz, az MKP által indított Bárdos Gyula Csemadok-elnök személyében. A jelölt esélyeivel kapcsolatban a magyar párt elnöke megjegyezte: Szlovákiában 8-9 százalék közötti a magyarság aránya, ezért a márciusi választás várható eredményeire a realitások tükrében kell tekinteni.
Az MKP-nak jelenleg két képviselője van az Európai Parlamentben, egy ilyen arányú képviselet megerősítését a pártelnök szerint "óriási sikernek" lehetne tekinteni. Berényi a novemberi helyhatósági választásokkal kapcsolatos várakozásairól elmondta: szeretnék megismételni az MKP 2010-ben elért jó eredményét. Rámutatott: a felvidéki magyar párt 2010-ben Szlovákia déli járásaiban megnyerte a helyhatósági választásokat, közel kétszáz polgármestert, s csaknem kétezer helyi képviselőt jutattak be az önkormányzatokba.
Bugár: a választások éve lesz 2014Nem volt könnyű év a 2013-as a szlovákiai magyarok számára, főként amiatt, mert Robert Fico kormánya kihátrált a kisebbségi politika terén tett ígéretei mögül - mondta az MTI-nek adott évértékelő nyilatkozatában Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke, aki szerint 2014-ben a szlovákiai történéseket leginkább három "fontos" választás befolyásolja majd.
A Most-Híd politikusa szerint a 2013-as évet Szlovákiában kisebbségi szempontból az jellemezte, hogy a szlovák kormány folyamatosan felrúgta a kisebbségi politika terén tett vállalásait, aminek szerinte több jellemző példája is volt.
Ezek sorában említette, hogy Ficóék nem támogatták pártja azon törvényjavaslatát, amellyel véleményük szerint meg lehetett volna teremteni a vasúti kétnyelvűséget, vagyis azt, hogy a vasútállomások nevei egy adott kisebbség nyelvén is feltüntethetők legyenek. Hasonló példaként említette a Most-Híd jelöltje által betöltött kisebbségügyi kormánybiztos hivatalának leépítését is.
Megítélése szerint a tavalyi év hozadékai között több pozitívum is volt. Kiemelte ezek közül, hogy a megyei választások során pártjának és a Magyar Közösség Pártjának (MKP) együttvéve több magyar képviselőt sikerült bejuttatnia a megyei önkormányzatokba mint négy évvel korábban az MKP-nak. "Ez a választás azt is megmutatta, hogy érdemes együttműködni, hiszen északon sikerült bejuttatnunk roma és ruszin képviselőjelöltünket is" - hangsúlyozta Bugár Béla.
Elmondta: a tavalyi évet tekintve nem lehet közeledésről beszélni az MKP és a Most-Híd között. Véleménye szerint ennek az volt az oka, hogy "az MKP elutasította a koalíció létrejöttét" a megyei választásokon. Hozzátette: arra utaló jeleket lehet tapasztalni, hogy 2014-ben sem jön létre együttműködés a két párt között.
A politikus a pozsonyi törvényhozás által decemberben jóváhagyott új közoktatási törvényhez köti a tavalyi esztendő leginkább pozitív eredményét és legsötétebb pillanatát is. Bugár Béla szerint a kisebb létszámú vidéki iskolák jelentős részének, köztük a magyar oktatási nyelvű kisiskolák mintegy harmadának leépítésére vezető új szabályozás elfogadása "fekete dátumként kerül be a történelembe". Ugyanakkor úgy vélte, hogy a törvény elfogadása elleni közös fellépés az év legpozitívabb jelensége volt. "A jogszabály elleni tüntetésen civil szerveződések és a két magyar párt is részt vett" - emlékeztetett.
A politikus szerint a szlovákiai történéseket 2014-ben leginkább három választás, a márciusi államfőválasztás, a májusi európai parlamenti választás, illetve a novemberi helyhatósági választás befolyásolja majd. Bugár Béla ezzel összefüggésben, pártja várható eredményeit latolgatva elmondta: sajnálatosnak tartja, hogy az MKP saját, magyar államfőjelöltet indított Bárdos Gyula személyében, mert ezzel megítélése szerint csökkentette a Most-Híd által is támogatott szlovák kereszténydemokrata Pavol Hrusovsky esélyeit arra, hogy bejusson az elnökválasztás második fordulójába.
Szlovákia 12 európai parlamenti képviselőt küldhet Strasbourgba. A Most-Híd-nak jelenleg nincs képviselete az EP-ben. Bugár Béla elmondta, pártja a májusi EP-választáson a 12 mandátumból egy képviselői helyet szeretne megszerezni. A novemberi helyhatósági választásokon a párt azzal számol, hogy Dél-Szlovákiában sikerül megőrizniük a négy évvel korábban elért pozíciójukat.
