Janukovics aláírta a nyelvtörvényt

Az ukrán elnök utasította a kormányt, állítson fel egy munkacsoportot a nyelvtörvény tökéletesítésére.

Viktor Janukovics ukrán elnök mégis aláírta szerdán a nyelvtörvényt, de egyúttal utasította a kormányt, hogy a tudomány és a kultúra neves képviselőiből álló szakértői munkacsoportot hozzon létre, s az dolgozzon ki javaslatokat "az országban használt nyelvekkel kapcsolatos jogszabályrendszer tökéletesítésére".

Anna German elnöki tanácsadó előző nap még az Ukrajinszka Pravda című hírportálnak nyilatkozva kijelentette, hogy az államfő elégedetlen a parlament által nemrég elfogadott törvénnyel, és egyetért azzal, hogy a jogszabály jelenlegi formájában megosztja a társadalmat. Janukovics kedden a Krímben az értelmiség képviselőivel vitatta meg a nyelvtörvény körüli helyzetet.

Az elnök utasítása szerint a munkacsoportnak olyan jogszabályrendszert kell kidolgoznia, amely egyszerre biztosítja az ukrán nyelv fejlődését és működését a közélet minden ágában az ország egész területén, egyben ugyanezt garantálja az ukrajnai kisebbségek anyanyelvének is, védelmet biztosítva azoknak az európai normák szerint.

Mikola Azarov miniszterelnök utasítást kapott arra, hogy augusztus 13-ig hozza létre a munkacsoportot, továbbá biztosítsa, hogy augusztus 27-ig elkészül az ukrán nyelv fejlődését és működését garantáló állami program.

Az egyesült ukrán ellenzék az államfő döntésének bejelentése után nyilatkozatot adott ki, amelyben azt ígérte, hogy amennyiben az őszi választások nyomán többségbe kerül a parlamentben, el fogja érni a nyelvtörvény visszavonását.

A parlament által elfogadott nyelvtörvény komoly politikai vihart kavart. Az ellenzék szerint az előterjesztést házszabályellenesen tűzte napirendre és fogadta el a parlament július 3-án, de nem sikerült elérniük, hogy érvénytelenítsék a szavazás eredményét. Emiatt Volodimir Litvin házelnök előbb elutasította, hogy aláírja a jogszabályt, és lemondását is benyújtotta, ám a parlament bizalmi szavazással megerősítette őt parlamenti elnöki posztján. Ezt követően a házelnök július 31-én végül mégis aláírta a törvényt, és felterjesztették az államfőnek jóváhagyásra.

A nyelvtörvény értelmében az ukrán marad az ország hivatalos nyelve, de a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot egy közigazgatási egységen belül. Eszerint az orosz nyelv Ukrajna 27 megyéje közül 13-ban kap regionális státust, Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv emelkedik regionális szintre.

A kárpátaljai magyar szervezetek előremutató, Ukrajna európai integrációját elősegítő lépésként értékelték annak idején a nyelvtörvény parlamenti elfogadását. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke az MTI-nek nyilatkozva ugyanakkor rámutatott: jelentős kétségeket vet fel az új nyelvtörvény kárpátaljai alkalmazását illetően az a tény, hogy a jelenleg hatályos régi nyelvtörvény is jelentős jogokat biztosít a nemzetiségi nyelvhasználatot illetően azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol nagyobb számú kisebbség él, ám ezzel a lehetőséggel mégsem élnek kellőképpen a magyar kisebbség képviselői.

Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) első elnökhelyettese is úgy nyilatkozott, hogy a kárpátaljai magyarok üdvözlik az új ukrán nyelvtörvényt, melynek elfogadását "történelmi jelentőségű eseménynek" nevezte Ukrajna számára. Meggyőződése szerint - mondta - a jogszabály semmilyen veszélyt nem jelent az ukrán nyelvre, csupán az ukrán állampolgárok szabad anyanyelv-használati jogát rögzíti.