Szinte hetente hallani kutyatámadásról az országban. Szakemberek szerint nem csak a kutyatartási, de a sétáltatási kultúra is sok kívánnivalót hagy maga után Magyarországon.
Hétvégén egy hétéves kislányt támadott meg Hegyeshalmon egy lánccal megkötött kutya – a kislány többszöri tiltás ellenére ment be a kerítéssel elzárt udvarba. A fővárosban rendőrökre támadt egy kutya, az állatra rálőtt az egyik rendőr. Két hete pedig Felpécen, egy kézbesítőt támadott meg egy eb az utcán, miközben a nő leveleket vitt a megadott címekre. A fiatal lány jelenleg a győri kórház génsebészetén lábadozik.
Tudományos adatok is megerősítik azt, hogy a gyermekek ellen irányuló, sérülést okozó kutyatámadások esetében sokszor a gyerek a hibás, a gyerekek ugyanis saját viselkedésüket abban a rendszerben nyilvánítják ki, melyet az emberi kommunikációban megszoktak, másrészt pedig rosszul "olvassák" a kutyák viselkedését. De ez ránk, emberekre is igaz, a kutya jobban értelmezi az emberi viselkedést, mint mi – mondta Topán József etológus a Kossuth Rádió napközben című műsorának keddi adásában.
„A kutya az állatvilág nyelvzsenije” – ezt Korom Gábor, az ún. Tükör módszer alapítója tette hozzá a műsorban, aki szerint a kutyák nagy szolgálatot tesznek nekünk, embereknek, hogy megtanulnak velünk „beszélni”. A Tükör módszer célja, hogy a gazdikat segítik ebbe a kommunikációba bevonni, hogy megismerjék a kutyáik jelzéseit és megismerjék azt, hogyan működik kutyájuk – magyarázta Korom Gábor.
2012 Crufts, Birmingham - nemzetközi kutyakiállítás Fotó: Vankó BenceFotó: Vankó Bence
Keverék kutyák követik el a legtöbb támadást?
Topán József szerint Magyarországon a kutyatartási, sétáltatási kultúra sok kívánnivalót hagy maga után. „Nem vagyok híve az általánosító rendszabályoknak. Mikor az új állatvédelmi törvény kidolgozási fázisában erről vitatkoztunk, akkor többen erős érveket hoztak amellett, hogy fajták alapján tiltsunk, és korlátozzuk bizonyos fajták tartását, valamint próbáljuk meg jogszabályokkal megelőzni a bajt. A gond az, hogy akár szájkosárról, pórázról, vagy korlátozásokról beszélünk, ezek a gyakorlatban nem működnek. Például ha megnézzük azt, hogy a halálos kimenetelű, vagy súlyos sérüléseket okozó támadások mögött milyen kutyák és szituációk állnak, akkor kiderül, többségében keverék kutyák követik el, valamint az is világos, hogy általában falkában támadnak a kutyák, nem egyedül” – hangsúlyozta a szakember.
Kormos Gábor szerint a szájkosár és póráz a gazda tudatosságának biztonsági hálója, de – mint mondta – ugyanakkor egy tudatos gazdának sem szájkosárra, sem pórázra nincs szüksége. „A kutya számára nem természetes, hogy pórázzal közlekedjen. A póráz által a kutya bent van az ember személyes terében, így eleve vadabb ezért” – tette hozzá, kiemelve, hogy az agressziót jól nem lehet kezelni pórázon.
Topán József kiemelte: a kutyákat az ember kiemelte az állatvilágból, de a kutya magas agresszióképességgel rendelkezik, hiszen az ember közösségi élete függött attól, hogy a kutya védje az emberi közösséget. A szakember szerint a kóbor kutyák támadásáról sem lehet azt állítani, hogy önállóan cselekednek. Mint mondta, inkább falkában támadnak, és akkor is azért, mert olyan jeleket kap a megtámadott embertől, melytől agresszív lesz. Topán szerint a támadások során az áldozatnak is nagy szerepe van, mert - mint mondta - erre is lehet determinálódni. „Vannak olyan emberek, akik akaratlanul is olyan jeleket sugároznak, mely felbátorítja a kutyákat. Ilyen például egy futó, akiket a kutyák amolyan területi menekülőnek tekintenek” – mondta.
Hogyan szocializáljunk?
Varga Péter, az Őrmezői Kutyaiskola vezetője a műsorban elmondta: az iskola a gazda tudatosságáról szól. Hangsúlyozta, a gazda és a kutya egyaránt iskolába jár, hiszen az oktatás során a gazdával foglalkoznak, a kutya viselkedését pedig a gazdán keresztül lehet befolyásolni.
Mint mondta, téves elképzelés az ún. falkavezér szerep. „A falka olyan életforma, mely egyetlen dologról szól: az alfa pár túléléséről, mely mellett mindenki más feláldozható. Mi, emberek viszont nem így viszonyulunk, a családban más mechanizmus folyik, mindenkinek megvan a saját döntési jogköre” – magyarázta a szakember.
„A kutyának szüksége van arra, hogy meg tudjuk határozni azt, mi az ő dolga és mi nem, ez nagy biztonságot jelent neki. Itt van azonban a legnagyobb probléma: a gazdák nagy terhet tesznek a kutyára azzal, hogy őt teszik bele a döntési helyzetbe akár arról, hogy a szembejövő ember félelmetes-e vagy sem, esetleg megtámadja-e” – tette hozzá az iskola vezetője.
Elmondta: a gazdák kezében van a lehetőség, hogy változtassanak.
"Nem azért nem megy ugyanis vissza hívásra a kutya, mert mondjuk olyan fajta, hanem azért, mert nem képes kontrollálni az eseményeket, a gazda tehetetlennek érzi magát. A kiképzés során becsatornázzák a kutya figyelmét a gazda irányába" – fogalmazott Varga Péter.
A kutyatámadásról a kiképző úgy fogalmazott: sajnálja azt a kutyát, aki megtámad egy embert. „Ez egy rossz szocializáció, mert a kutya nem akar emberre támadni, csak épp a kutya nem értelmezi jól a felé közeledő ember kommunikációját. Ha két ember találkozik, barátsággal széttárja a karját, és megmutatja: nézd, fegyver nélkül jöttem. A kutya esetében ez a mozdulat azt jelenti: nézd, milyen nagy vagyok, meg foglak téged támadni! Ezt azonban megtanulhatja a kutya, ez a szocializáció lényege” – magyarázta.
A szakember szerint a középfokon végzett gazda képes arra, hogy egy fotelben ülve megtanítsa azt a kutyájának, hogy kapcsolja le a villanyt vagy hozza oda a mobiltelefont. "És ez nem sci-fi" – mondta Varga Péter hozzátéve: komoly feladat, hogy a gazda tanítsa a négylábúját, ezzel szellemi energiáját is lekötve a kutyának.
