Egyes emlősök táplálkozása megváltozott az evolúció folyamán

Az emlősök táplálkozási szokásai nem voltak mindig olyanok, mint manapság, különösen a mindenevők tekintetében.

Az emlősök bizonyos csoportjai majdhogynem kizárólag húst esznek – mint a tigrisek, oroszlánok és más nagymacskák. Más emlősök viszont – a szarvas, szarvasmarha és antilop - nagyrészt növényevők, levelekkel, gyümölcsökkel, sarjakkal és kéreggel táplálkoznak. Különösen a mindenevők érdekesek, melyek növényi táplálékkal és hússal is élnek, esetükben ugyanis nem mindig ez a szituáció állt fenn – mutatta ki egy új, amerikai kutatás.

A korábbi tanulmányok során már feltárták, hogy a hasonló táplálékot fogyasztó állatok hajlamosak osztozni bizonyos tulajdonságokon. Ez a tanulmány az első, mely az összes emlőscsoportot átvizsgálta - többek között a mindenevőket is -, hogy rekonstruálja, hogyan változott az emlősök étkezése az evolúció folyamán.

Barkás agancsú gímszarvas bikák - MTI Fotó: Kovács AttilaBarkás agancsú gímszarvas bikák - MTI Fotó: Kovács Attila

(MTI-fotó: Kovács Attila)

Ennek elvégzéséhez a csapat több mint 1500 fajra vonatkozó, korábban publikált táplálkozási adatokat nézett át, ez a keret a ma élő emlősök több mint harmadát reprezentálja, többek között főemlősöket, patásokat, denevéreket, nyulakat és rágcsálókat. Az adatokat az emlősök családfájára vetítve a kutatók az időben visszafelé haladva ki tudták következtetni, mivel táplálkozhattak egy-egy faj ősei.

Kiderült, hogy míg az emlősök néhány csoportja kiegyensúlyozott étrendet követett, mások az idő előrehaladtával módosították táplálkozási stratégiáikat. Különösképpen a mai mindenevők – a csoport, mely felöleli a főemlősöket, medvéket, kutyákat és rókákat – származnak olyan ősöktől, amelyek vagy növényekkel, vagy állatokkal táplálkoztak, de nem mindkettővel – mondja Samantha Price, a vizsgálat társszerzője.

Míg a mindenevők nem mindig voltak olyanok, mint most, a növényevők és húsevők sokkal egyszerűbb utat követtek a diverzifikáció során. Radikális változások valószínűtlenek voltak ezeknél az állatoknál. A húsevő emlősök például soha nem adták fel húsigényüket anélkül, hogy először át nem estek volna a mindenevés első fázisán.

grizzlygrizzly

(MTI-fotó: Soós Lajos)

„Közvetlen átmenet ragadozólétből növényevőbe gyakorlatilag nem létezett – mondja Louise Roth, a vizsgálat másik társszerzője. – Intuitív eredményről van szó, mivel teljesen más 'eszközkészlet' szükséges az ilyen típusú táplálkozáshoz.”

Samantha Hopkins társszerző szerint a növényi és állati alapú táplálkozás az emésztés eltérő kémiai hátterét és más feldolgozási mechanizmusokat követel meg a szájban és a gyomorban. Például a hús tépéséhez és darabolásához szükséges fogak igencsak eltérnek a nagy, lapos tetejű rágófogaktól, amelyek a magvak és gyökerek őrléséhez adaptálódtak. Price szerint ezeket a különbségeket figyelembe véve van értelme annak, hogy nincs könnyű, egyetlen lépéssel végrehajtható átmenet az egyik csoportból a másikba .

A kutatók kimutatták, hogy a táplálkozás attól is függ, milyen gyorsan alakulnak ki új fajok az emlősöknél. Ahogy ezek az új fajok kifejlődnek és mások kihalnak, mindent összevetve a növényevők száma gyorsabban nő, mint húsevő ellenfeleiké, míg a mindenevők a két csoport mögött kullognak.

„Amennyiben 100 fajt célzó evolúciós versenyünk lenne, a mindenevőknek háromszor annyi időbe telne a folyamat a növényevőkhöz képest, míg a ragadozók foglalnák el a középső pozíciót” – mondja Price.