Egy most nyilvánosságra hozott tanulmány szerint azért büszkék lehetünk a problémamegoldó képességünkre, és a kreativitásunkra
Az ügyfélorientált hozzáállás hiánya, valamint a szakszerűtlen vállalatvezetés jelenti Közép-Kelet-Európában a vállalkozások egyik legnagyobb problémáját – írja a hirado.hu-nak eljuttatott tanulmányában a TARGET Nemzetközi Személyzeti Tanácsadó Csoport és a Henley Business School. Az elemzés Bulgáriát, a Cseh Köztársaságot, Lengyelországot, Magyarországot, Romániát és Szlovákiát veszi górcső alá.
A tanulmány Közép-és Kelet- Európa 6 országában végzett átfogó kutatás 44 szempont szerint vizsgálta az üzleti környezetet és a helyi gazdasági vezetőket a helyi országokban dolgozó 1.200 külföldi üzletember körében. A tanulmány tanulságai és az ebből eredő lépések Magyarországot is hozzásegítheti a gazdasági válságból való kilábaláshoz.
A helyi vezetők keményen dolgoznak és ambiciózusak, az üzleti környezet dinamikus és a női vezetők jobban teljesítenek, mint a férfiak - többek között ezek a legfőbb megállapításai a kutatásnak.
AMI MEGKÜLÖNBÖZTET MINKET!
A tanulmány jelentős különbségeket is hangsúlyoz a hat ország között a tekintetben, hogy melyek a legjobb, illetve leggyengébb tulajdonságaik
Lengyelország 1.
A legdinamikusabb és leginkább vállalkozói beállítottságú, a legkevésbé korrupt az üzleti életben, a legjobb az ügyfelekkel. A legformálisabb a kommunikáció terén. Státusz-alapú, autokratikus vezetői stílus. Szlovákia 2.
A legkevésbé bürokratikus. A legegyüttműködőbb és legrugalmasabb. Lojális. A legkevésbé vállalkozói beállítottságú. Túlságosan formális, elkerüli a felelősséget. Cseh Köztársaság 3.
A legtervezettebb. A legjobb lakóhely a külföldiek számára. Együttműködő, betartja a határidőket. A legrosszabb a személyes kapcsolatok és a humor terén. Rugalmatlan, túl formális. Románia 4.
A legszorgalmasabb és legambiciózusabb. A legjobb a külföldiekkel és egyéb kultúrákkal szemben. A leginkább túlfizetett menedzserek. Szervezetlen, gyenge csapatmunka. Gyenge tervezés. Magyarország 5.
A leginformálisabb, a legjobb a személyes kapcsolatokban. Kreatív problémamegoldás. A legrosszabb a kritika elfogadásában. A legkevésbé dinamikus és ambiciózus. Nem jó hozzáállás a külföldiekhez. Bulgária 6.
A legnagyobb a különbség a női és a férfi vezetők között. Jó szociális készségek. Erős akarat a változásra és a kritika elfogadása. A legkorruptabb, a legrosszabb a tervezésben, szervezésben, csapatmunkában és az ügyfelek kiszolgálásában.
Hogyan látják Magyarországot a külföldiek?
Általában véve Magyarországon ugyanazok a problémák jelentkeznek, mint a régió többi részén, bár van, ami hangsúlyosabban mutatkozik. Az ügyfelek kiszolgálása, a bürokrácia, a korrupció és a szervezetlenség komoly problémát jelentenek, azonban az ország magas pontszámokat ért el a személyes kapcsolatok fontossága, a kreativitás és az informális jelleg terén. Magyarországot az első két helyre sorolták a következők tekintetében:
* Lényeges a barátságok kialakítása * A kommunikáció nem túl formális * Értékelik a jó interperszonális készségeket * Alapvető fontosságú a jó személyes kapcsolat kialakítása az ügyfelekkel * A hierarchiák informálisak * Erős kreativitás jellemzi a problémamegoldást* Könnyű jól képzett vezetőket találni * Jobb vezetőket lehetne toborozni, ha többet fizetnének nekik
Míg a magyarok személyes kapcsolataikban közvetlenek, ezt a pozitív hozzáállást nem hasznosítják megfelelően az ügyfélkapcsolatok terén. Az ügyfélkiszolgálással kapcsolatos kérdésekben Magyarország egyértelműen negatív megítélésű, és hátulról a második-harmadik helyen áll. Az értékesítési készségek szintén nem tűntek kiemelkedőknek.
Egy szociálisan extrovertált kultúrában meglepő, de a magyar vezetők nem tudnak különösebben jól bánni a külföldiekkel: a régióban a leggyengébb minősítést kapták az egyes kultúrák megértése és az azokhoz való alkalmazkodás terén, a második leggyengébb minősítésűek a külföldi ügyfelek és kollégák kezelése terén, valamint szintén második leggyengébb minősítésűek az idegen nyelvi készségeket illetően. Ezen túl a magyar vezetők lényegesen más (pozitívabb) képpel rendelkeznek önmagukról, mint ahogyan őket a külföldiek megítélik. Ez a különbség szembeötlően nagyobb, mint a tanulmányban részt vevő bármelyik másik országban, ahol a helyiek általában úgy érezték, hogy a külföldiek kritikája nagyrészt helytálló. Úgy tűnik, hogy a magyarok nem értik meg jól a többi kultúrát, és ezért túlságosan védekezőek a külső kritikákkal szemben.
NÉHÁNY KÜLFÖLDI MENEDZSER ÉRDEKES VÉLEMÉNYE MAGYARORSZÁGRÓL
“Csak akkor hívnak vissza vagy válaszolnak egy e-mailre, HA NEKIK FONTOS. Még ha meg is ígérik, hogy vissza fognak hívni, vagy e-mailt küldenek, azt általában nem tartják be.” [USA]
“Magyarországon a nők sokkal felelősebb vezetők, mint a férfiak. Keményebben dolgoznak, mint férfi társaik, nem beszélnek, hanem végzik a dolgukat. A férfiak imádnak dumálni, filozofálni, de közben elfelejtik a munkát. Szerintem nem is igazán érdekli őket, különösen a nehéz munka nem.” (Ausztria)
“A bürokráciát illetően mindhárom országban van belőle bőven (e.g. Csehország, Magyarország, Szlovákia). A különbség csak az, hogy Magyarországon mindig van mellette egy kiskapu is.” (Németország)
“Pesszimisták és rettegnek a változástól.” [Nagy-Britannia]
“Magyarországon alapvetően két komoly menedzsment probléma van. Sok a duma, kevés a teljesítmény, illetve hogy állandóan azt hajtogatják, hogy mivel ez az ország más, ezért itt másként is kell megoldani a problémákat. Mindez egészen addig tart, amíg égni nem kezd a ház.” [Nagy-Britannia]
“Az emberek motiváltak és tehetségesek, de sok szempontból rugalmatlanok – nem szeretik a változásokat (sem az új lehetőségeket, sem a korlátokat). Nem fogadják el a globalizáció következményeit, a realitásokat, a jövőt.” [Franciaország]
“A nosztalgia a magyarok egyik legjellemzőbb tulajdonsága. A munkatársak nem igazán megbízhatóak és soha nem hűségesek a céghez. A változást mindig a pénz diktálja.” [Franciaország]
Március 19-én Budapesten a világ legnagyobb MBA-kiállítása
A gazdasági válság ellenére jelentősen megnőtt az érdeklődés az egyébként igen drága MBA (Master of Business Administration) képzések iránt, ezek ugyanis továbbra is kiváló szakmai előrelépési lehetőségeket és keresett irányítói pozíciókat biztosíthatnak a végzettséget egy-két év alatt megszerző, ambiciózus vezetők számára.
A QS World MBA roadshow az idén 35 ország 73 városa mellett hazánkba is ellátogat. A márciusban Budapesten megrendezésre kerülő szakkiállítás kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a karrierjük továbbépítésére törekvő érdeklődők személyesen találkozhassanak a legnevesebb nemzetközi üzleti iskolák képviselőivel, és válogathassanak a számukra legmegfelelőbb szakirányú továbbképzések közül.
A kiállítás 2009. március 19-én, 18 órától a Corinthia Grand Hotel Royalban, az Erzsébet körút 43-49 szám alatt tekinthető meg, több mint 25 hazai és nemzetközi egyetem MBA programjáról kaphatnak részletes információt a résztvevők.
A rendezvényen való részvétel a www.topmba.com/mba-fairs oldalon regisztráló látogatók számára ingyenes. A leendő hallgatók a kiállításon részletes tájékoztatást kaphatnak a finanszírozási lehetőségekről, és a rendelkezésre álló, 1,6 millió dollár összértékű ösztöndíjak és egyéb anyagi támogatások igénybevételének feltételeiről.
