Minél hamarabb megoldást kell találni a veszélyhelyzet meghosszabbítására

 

A kormány a katasztrófavédelmi törvény értelmében március 11-én tizenöt napra elrendelte a veszélyhelyzeti állapot kihirdetését. Szakértők szerint azonban a tizenöt nap járványok esetén kevés, hiszen két hét alatt szinte lehetetlen megfékezni azokat. Arról is beszéltek, hogy minél hamarabb megoldást kellene találni a veszélyhelyzet meghosszabbítására, mivel nem lenne célszerű, ha az Országgyűlésnek tizenöt vagy akár harmincnaponta össze kellene ülnie felülvizsgálatra.

Az Országgyűlés plenáris ülése (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A kormány megtárgyalta a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben hozott, de eddigi parlamenti döntés hiányában lejáró intézkedések sorsát, és talált megoldásokat. Elsősorban az intézményfenntartók közreműködését kéri” – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az online Kormányinfón.


Erre azért volt szükség, mert tizenöt nap után lejár a veszélyhelyzetben hozott intézkedések hatálya, azt pedig az Országgyűlés hatályának kiüresítését jelentené, ha a kormány újra és újra tizenöt nappal hosszabbítaná meg a lépéseket.

Az Országgyűlés hatályának kiüresítése nem következik be

Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta, az alkotmány rögzíti, hogy a törvényalkotó Országgyűlés a népképviseleti demokrácia legfontosabb szerve, vagyis, amikor az állampolgárok négyévente országgyűlési képviselőket választanak, felhatalmazzák őket a jogszabályokban megfogalmazott feladatok ellátására.

Hozzátette, a feladatok elvégzését akkor is elvárják az állampolgárok a testülettől, amikor veszélyhelyzeti állapot kerül kihirdetésre.

Az Országgyűlés egyik fontos hatásköréhez tartozik például a kormány tevékenységének ellenőrzése. Tóth Erik úgy véli, hogy Gulyás Gergely csütörtöki tájékoztatásában pont ezt próbálta meghatározni.

Hozzátette, abban az esetben ha a kormány nem kérné a törvényhozás felhatalmazását a további rendkívüli rendeletek meghozatalában, az azt is jelentené, hogy figyelmen kívül hagyja a jogállamiság és a modern parlamentáris rendszerek legfontosabb alapelvét, a három hatalmi ág szétválasztását.

A hatalmi ágak szétválasztását a kormány a rendkívüli állapotban is szeretné megőrizni,

és garantálni. Éppen ezért a közeljövőben szeretné tisztázni a hatalmak szétválasztásának jogi garanciáit.

Nem életszerű a csupán 15 napos vészhelyzet kihirdetése

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője elmondta, a veszélyhelyzet, mint különleges jogrend az élet, illetve a vagyon megóvása érdekében bevezetett állapot. Hozzátette, vészhelyzet kihirdetésére elemi csapás, természeti katasztrófa vagy humán járvány esetén van lehetőség.

Ennek hátterét sarkalatos törvényként a katasztrófavédelmi törvény biztosítja” – mondta. Hozzátette, ebben a jogszabályban van lefektetve az is, hogy humán járvány esetén a fertőzés elleni védekezés, illetve a járvány visszaszorítása érdekében milyen lépéseket kell tenni.

Ha elemi csapásról van szó, például földrengésről, akkor célszerű, ha tizenöt napos határidőben rögzítik a különleges jogrenden belüli speciális kormányzati mozgást, tekintettel arra, hogy vélhetően az egyszeri természeti katasztrófa kárenyhítése akár két hét alatt meg is történhet.

Viszont egy olyan járvány esetén, mint jelen esetben a koronavírus-járvány, egyáltalán nem célszerű csapán tizenöt napra korlátozni a veszélyhelyzet idejét, hiszen

a járványok megfékezése akár több hónapot is igénybe vehet

– mondta ifj. Lomnici Zoltán. Hozzátette, a koronavírus járvány az Európai Unió járványügyi hatóságának legfrissebb jelentése szerint a nyári időszaknak, a melegnek is ellenáll, mutálódásának következtében akár őszig is elhúzódhat megfékezése, így minél hamarabb olyan megoldást kell találni a veszélyhelyzet meghosszabbítására, hogy  az Országgyűlésnek feleslegesen ne kelljen tizenöt vagy akár harmincnaponta összeülni.

Ifj. Lomnici Zoltán azt is elmondta, a parlamenti és az alkotmányjogi kontroll teljes mértékben legitimizálja a koronavírus elleni védekezésről szóló törvénycsomagot.


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.

A címlapfotó illusztráció.